Politics

29 pages
207 views

Aquileia kis világa . Egy észak-itáliai város régiós kapcsolathálója

of 29
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
Aquileia kis világa . Egy észak-itáliai város régiós kapcsolathálója
Transcript
    5 TARTALOM Előszó  ......................................................................................................................................... 7 Szerkesztői előszó  ...................................................................................................................... 9  Németh György: Földosztás a görög világban. Archaikus és klasszikus kor   .......................... 11 Kató Péter: Feszültségek és konfliktusok város és vidéke között a hellénisztikus korban  ...... 17 Gacsal Dóra: Rabszolgák és városok   ....................................................................................... 29 Lehrer Nándor: Aquileia „kis világa”. Egy észak  - itáliai város régiós kapcsolathálója  ........... 35 Grüll Tibor: A városi territoriumok gazdasági jelentősége a Római Birodalomban  ............... 45 Illés Imre Áron: A származás (srco) és a lakóhely   (domicilium) jelentősége a római városok közigazgatásában  ...................................................................................................................... 59 Takács Levente: Földmérés és földhasználók a Római Birodalomban  .................................... 69 Barna Ferenc: Városok reprezentációja a principatus korának birodalmi éremverésében  ...... 79 Bibliográfia  ............................................................................................................................... 95 Contents .................................................................................................................................. 113    35 AQUILEIA „KIS VILÁGA”. EGY ÉSZAK  - ITÁLIAI VÁROS RÉGIÓS   KAPCSOLATHÁLÓJA   LEHRER NÁNDOR     Bevezetés   Amikor hálózatokról    beszélünk   sokaknak először   a számítógépek   alkotta hálózatok   jutnak eszébe.  Ez a kifejezés  azonban sokkal többet  jelent, semmint két  vagy több   számítógép   közö t-ti kapcsolat. Heinz- Günther   Thiele immunológus  szerint: „nem  tudjuk többé  a modern életet   és  a tudományt   elképzelni  a hálózatok    és  a hálózati   elméletek    nélkül.” 1  A 20. század   elején  megindult hálózat   kutatás   rávilágított,  hogy hálózatok    között   élünk:   hálózatot  alkotnak az utak, a sejtek, a társadalmi  kapcsolatrendszer, tehát   életünk    és  a minket körülvevő   világban  mindenhol fellelhetőek    hálózatok.  Nem csoda tehá t, hogy a hálózatkutatás   elméletei,  modell- jei, módszertana  az elmúlt   több,  mint egy évszázadban  egyre nagyobb teret hódít  mind a reál - mind pedig a humántudományok    körében.  A hálózatelmélet  azt vizsgálja,  hogy miben hasonlítanak   vagy különböznek   a hálózato k, mely  jellemzők    mentén   írhatók   le; továbbá,  hogyan magyarázható  egy komplex rendszer vagy egyes elemeinek vizsgálata. 2  A sokféle   felhasználási   irány   ellenére  a kiindulópont  minden hálózat   alapú   vizsgálatban  ugyanaz: az entitások    közötti  kapcsolatra és  az ebből   felmerülő   mintákra   koncentrál. 3  Jelen keretek között   kísérletet  teszek a hálózati  vagy hálózatban   való   gondolkodás   római   birodalom korabeli viszonyokra történő   átültetésére.  A vizsgálat   tárgya  Aquileia városa   és  annak vélt  kapcsolatrendszere az augustusi X. régión    belül.  A településközi  kapcsolatok vizs- gálata  a történettudományban  elterjedt, azonban az ókortudományban   még   kevésbé  bevett módszer.   Számos   elmélet   született,  amelyek a városok    egymás   közötti  viszonyait hivatott elemezni, illetve feltérkép ezni. A települések    közötti   gazdasági,   társadalmi  kapcsolatok vizsgálata  a múlt   évszázad   más o-dik felében  vett új   lendületet, 4  amelynek középpontjába   nagyrészt  a modern kori falvak kerü l-tek. Egy település  kapcsolatainak feltárásához   segítségül  kell hívni  a történeti   földrajz   és  tele-  pülésföldrajz   eszköztárát  is. A településföldrajz   „a   települések    kialakulásával,   térbeli  elhe- lyezkedésével,  a települések    között   kialakuló   térkapcsolatokkal,  a települések    fejlődésének    és    belső   szerkezetének    vizsgálatával  foglalko zik.” 5  A városok    iránti   általánosabb   érdeklődést  a 19. század   végén  az urbanizáció   hatása  keltette fel, elsősorban  a saját  korukkal foglalkozó   rokontudományok    körében,  mint  például  a statisz-   1   Thiele 2011, 228. Idézi: Barabási 2008, 132.   2   Kovács 2011, 90.   3  Brughmans2013, 625. 4   Szilágyi 2013, 45.   5   Szűcsné Kerti –    Szűcs 2007,5.      LEHRER NÁNDOR   36 tika vagy közgazdaság - tudomány. 6 A hosszú   időn   át   domináns   városbiográfiai   irányzat  helyett az 1960-as években  a megújuló   várostörténet - írás    problematikájának    súlypontja  a történeti   város   definíciójára   és  ezzel szoros összefüggésben  a városhálózat   alakulásának    vizsgálatára,  illetve a városok    gazdasági   életében   és   társadalmában   végbement  folyamatok kutatására  he- lyeződött   át.  A várostörténet   megszűnt  az egyes város   története  lenni, helyébe   lépett  az egyes régiók,   országok    egész   városhálózatát   vizsgáló   várostörténet - írás,  amelynek lényegét  Paul Hohenberg és  Lynn Hollen Lees s zerzőpáros  fogalmazta meg legpontosabban: 7   „a   városfejlő-dés  nem egyszerűen  a sok város   összessége,  hanem a kölcsönös  kapcsolatok hálózata.” 8    Hálózat,   ’kis   világ’    A ’hálózati   gondolkodás’   kiindulópontját  a matematika tudományában  kell keresnünk.  Az elméle ti alapjait a 18. század   elején  Leonhard Euler tette le a híressé   vált   ’königsbergi   séta’    problémájának    megoldásával  1736-ban. 9  A partokat és  a szigeteket csomópontoknak,  a hida-kat pedig éleknek   tekintette a mai fogalmak szerint. Az így   létrehozott   csomópo ntok és   élek   egy gráfot   határoznak   meg. Tehát   gráfnak    nevezzük   a pontoknak és   éleknek   azt a halmazát,  ahol az élek   pontokat kötnek    össze   és  az élekre  pontok illeszkednek úgy,  hogy minden élre   legalább  egy, legfeljebb két  pont illeszkedik. Tulajdonképpen  ezt nevezhetjük   a hálózatok   matematikai alapjának.  A jelenlegi hálózatokról  ismert tudásunk    első   lépése   Erdős   Pál   és   Rényi   Alfréd   véletlen  h á-lózatokról   szóló   elmélete  volt. 1959-ben a kommunikációban   és  az élettudományokban   láth a- tó   hálózatok    leírása   érdekéb en azt  javasolták,  hogy a hálózatokat   véletlenszerűen  kellene épí-tenünk.  Az elmélet  egyik fontos előrejelzése,  hogy annak ellenére,  hogy véletlenszerűen  he- lyezzük   el a kapcsolatokat, az ebből   származó   hálózat   mélyen  demokratikus, hiszen a legtöbb  csoportot hozzávetőleg  ugyanannyi kapcsolat jellemzi. 10  A hálózati   gondolkodás  hamar tápt a-lajt talált  a társadalommal   foglalkozó   tudományágak    körében.  Stanley Milgram amerikai szo- ciálpszichológus  1967-ben megalkotta a ’hatlépésnyi   távolság’   elvét.  Arra a kérdésre  kereste a választ,  hogy két   véletlenszerűen   kiválasztott  ember ismeri-e egymást.   Elmélete  kimondja, hogy a világon  minden ember elérhető    bárki   által  egy olyan ismerősökből   álló   láncon  keresz- tül,  melynek nem több,  mint öt   közbenső  tagja van. 11  Milgram ráébresz tett  bennünket  arra a tényre,  hogy mi nem csak össze  vagyunk kapcsolva, de egy olyan világban   élünk,  amelyben  bárki  csak néhány   kézfogásnyira  van  bárki   mástól;  azaz egy ’kis   világban’   élünk.  Ez a ’kis   világ’   tulajdonság  gyakori a hálózatok    körében.  Ezek el éggé   különböznek   az eukleidészi  vi- lágtól. 12   Tovább  fejlesztve az elméletet  Mark Granovetter 1973-ban megjelent  A gyenge kap-csolatok ereje 13   című   munkájában   felvázolt   világban  szoros  barátaink   gyakran egymásnak   is 6   Bácskai 2006, 246.   7   Bácskai 2006, 248 skk.   8  Hohenberg  –    HollenLees 1985, 2. Idézi: Bácskai 2006, 251.   9   A poroszországi Königsbergben hét híd szelte át a Prégel   folyót úgy, hogy ezek a folyó két szigetét is éri n- tették. A lakók azzal a kérdéssel fordultak Eulerhez, vajon végig lehet - e menni az összes hídon úgy, hogy mindegyiken csak egyszer haladjanak át, és egyúttal visszaérjenek a kiindulópontba.  1736-ban Euler bebizony í-totta, hogy ez lehetetlen. Vö. Barabási 2008.   10  Ba rabási 2006. http://www.matud.iif.hu/06nov/03.html Letöltve: 2017.03.15.   11   Bővebben: Milgram 1967; Milgram -Travers 1969; Newman 2003,181-185. 12   Barabási 2008, 37.   13  Granovetter 1973.    AQUILEIA „KIS VILÁGA“…   37   szoros  barátai.  Az ilyen csoportokból   álló   társadalom  kis, teljesen összekötött    baráti   körökből   áll. 14   Tehát  a hálózatok    megértésének    következő   lépcsőfoka  a csoportképződés   felfedezése  volt. Ez, mivel mindenütt   előfordul,   rövid   időn    belül  a komplex hálózatok    általános  tulajdon- ságává   lépett   elő.  Duncan Watts és  Steven Strogatz 1988-ban megjelent írásában    bevezették   a távoli  kapcsolatok fogalmát.  A csoportképződésre  hajlamos hálózatok    modellezését  egy körön  elhelyezett pontokkal kezdték,  ahol minden csomópont  a közvetlen   és  a legközelebbi  szom- szédjával  van összekötve.  Ahhoz, hogy ebből   ’kis   világ’  legyen, néhány   új  kapcsolatot adtak hozzá,  melyek véletlenszerűen   kiválasztott  pontokat kötnek    össze.  Ezek a hosszú   távú  kapcso-latok lényeges   levágásokat  tesznek lehetővé  a távoli  pontok között,  amellyel drasztikusan lerövidítik   az összes  pont közötti   átlagos  kapcsolatot. 15  Azonban az Erdős–Rényi   és  a Watts  –  Strogatz modell sem teszi lehetővé,  hogy egy pont-nak lényegesen   több  kapcsolata legyen, mint amennyi az átlagos  pontoknak van. 16  Malcolm Gladwell 2000-ben megjelent írása 17   új   lendületet  adott a hálózat   kutatásnak.  Szemben a ko- rábbi   elméletekkel,   megállapította,  hogy a hálózatokban   léteznek    rendhagyóan  sok kapcsolat-tal rendelkező  pontok. Ezek a középpontok    uralják   a hálózatot,   és  a legfontosabb, hogy a rendszer  bármely   két  pontja között   rövid  utakat létesítenek,   így   lerövidítve  a távolságot   két   pont között. 18  Mindez feltételez  egy folyamatosan  bővülő    pontokból   álló   hálózatot.  A legtöbb   tudományos   és  gyakorlati  jelentőségű   összetett   hálózat   skálafüggetlen. 19  A modell  bevezetése   Barabási  Albert- László   és  Albert Réka   nevéhez   fűződik. 20  A skálafüggetlen   topológia  a valódi   hálózatok    örökké   terjeszkedő   természetének    természetes   következménye.   Két   összekötött    pontból  indulunk. Az új  pontok előnyben   részesítik   a jobban összekötött  pontokat. A növek  e- désnek    és  a népszerűsítő   kapcsolódásnak    köszönhetően   néhány,  sok kapcsolattal rendelkező   középpont  keletkezik. 21  A hálózatkutatás  a történelemtudományban   és  a régészetben 22  is újfajta   megközelítéseket   eredményezett.A   történészek    számára  is elérhető  a pontos hálózat   elemzés  egy véges,  de  jól   definiált   forrásbázis   segítségével  mint  például  levelek,  prozopográfiai   adatbázisok,  templomi adománykönyvek   stb. 23   Több   tanulmány  is született,  mely az ókori  viszonyok egy-egy kis részére  alkalmazza a hálózatelemzés   eszköztárát   és   módszerét. 24  Emellett a modern technikai eszközök    segítségével  olyan hiánypótló   adatbázisok    és  webes felületek    születtek,  melyek nagyban megkönnyítik   a kutatómunkát. 25  Azonban egy nagy különbség   létezik   a Barabási -   14   Barabási 2008, 50.   15   Barabási 2008, 58.   16   Barabási 2008, 62.   17  Gladwell 2000. 18   Barabási 2008, 72.   19   Barabási 2008, 104.   20   Barabási -Albert 1999. 21   Barabási 2008, 104.   22   Vö. Brughmans 2013.   23  Malkin 2011. 16. 24   Woolf 2016. Güney 2014. Malkin 2011. Rutherford 2007. Miller 1987.   25  Pl.: http://omnesviae.org (Útvonaltervező a Tabula Peutingeriana alapján), http://orbis.stanford.edu (egész Római Birodalomra kiterjedő útvonaltervező, hálózatelemző), http://pelagios.org (városok és úthálózatok a Me d- iterráneum egészére), http://hestia.open.ac.uk (Hérodotosz írása alapján kapcsolatháló - elemző), https://pleiades.stoa.org (Ókori helyek különböző források alapján).      LEHRER NÁNDOR   38 féle   skálafüggetlen   hálózatok    és  a történelmi   hálózatok    között:  szemben a matematikai számí-tásokkal   és  az internet végtelenségével  a történelmi   hálózatok    végesek    és  esetlegesek. 26  A vizsgálat   alapjául  az augustusi X. régiót,  Venetia és   Histriaterületén   található,  kiemelke- dően  fontos várost,   Aquileiát   választottuk.  Feliratok tekintetében  az egyik leggazdagabb lel ő- hely az egykori birodalom területén.   Ebből   következik,  hogy a forrásbázisunk   egyik részét  a feliratos anyag teszi ki. Az epigráfiai  adatokat ókori   szerzők    műveiből  kinyert információkkal   egészítettük   ki. Azonban a forrásbázis   hiányosságai  miatt az elemzés   terét  le kellett szűkít e- nünk    kizárólag  az említett   térségre.    Aquileia rövid    története   Maga a város   sík    vidéken  fekszik, az ún.  aquileiai szögletben. 27   Északról  az Alpok, délről   pedig az Adriai-tenger határolja   és   saját   folyóval  is rendelkezik, a  Natisón nal. 28  Aquileia v á-rosát  Kr.e. 181-ben alapították   az ismétlődő    barbár     betörések   ellen való  fegyveres védekezé s- képp.   Stratégiailag    jól   magyarázható,  hogy e lőször   a délebbre   eső   két   várost   hozták    létre,  s Aquileiát  csak azután,  hogy a felvonulási  vagy közlekedési  utat  biztosították.  A régészeti  fel- tárások   a város   területén  mintegy 5000 dokumentált  feliratot eredményeztek     –   ezzel az egyko-ri Római  Birodalom ter  ületén  az egyik leggazdagabb epigráfiai   lelőhellyé   téve  a települést    –  , amelyek között   megtalálható  az egyik alapító  triumvir, Lucius Manlius Acidinus Kr.e. 175-125 közé   datált  felirata:  L(ucius) Manlius L(uci) f(ilius) Acidinus, triu(m)vir Aquileiae coloniae deducundae . 29   Háromezernél   több  szabad férfi  lakossal  jött   létre  a város.  Livius így   ír    erről:   „Ebben  az évben   alapították   a gallusok területén  Aquileia coloniát.  Itt háromezer   gyalogos katona kapott egyenként   ötven  iugerum földet,  a centuriók    százat,  a lovagok száznegyvenet.” 30  A történetíró   leírásából   szembetűnik,  hogy a különböző  katonai tisztséget    betöltők    más - más   nagyságú   fö l-det kaptak. Ez két  dologra világít   rá.   Egyrészt,  mivel határ   menti colonia és  kifejezetten azzal a céllal   hozták    létr  e, hogy megakadályozza  a gall és   más   törzsek     betörését  a félszigetre,   szü k- ség  volt harctudó   és   harcképes   lakosságra.   Ezáltal   tulajdonképpen  a rómaiak    védőbástyájává   vált  az északkeleti   határvidékén. 31   Másrészt  pedig világossá   válik,  hogy a kiosztott föld  nagy- ságát  a katonai szolgálat   rangjához   mérten   kapták   a veteránok. 32  A hadsereg utánpótlásának     biztosítása   érdekében  az öbölben  hamar élénk   kereskedelem alakult ki: „s  mindent itt szerez-tek be a tábor    számára.  S hogy ez minél  biztosabban történhessék,  a tábor  t minden oldalról   őrállomásokkal   vették    körül:  a Histria felé   néző  oldalra egy Placentiában   hamarjában   össz e-szedett cohorsot rendeltek állandó   őrségül,  egyszersmind, hogy a folyó  mellett is  biztosítsák   a vízhordást,   odarendelték   a tenger és  a folyó   közé   ké t manipulusszal M. Aebutiust, a második   legio katonai tribunusát,  Titus és  Caius Aelius katonai tribunusok pedig a harmadik legióval  az Aquileiába   vezető   út  mellett helyezkedtek el, hogy védelmet   nyújtsanak   a takarmányt   és   26  Malkin 2011, 40. 27   Strabón Geog.  2.5.20, C 123. 28   Ma: Natisone, az Isonzó mellékfolyója.   29  CIL 01, 538; CIL 05 00873. 30   Liv.40.34. Muraközy Gyula fordítása.   31  Rossi 1973, 52. 32   Tweedie 2011, 463. Vö. még: Takács 2013, 30 skk.  
Related Documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks