Games & Puzzles

10 pages
78 views

A kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódó szindikátusi szerződés a nemzetközi es hazai gyakorlatban

of 10
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
A kockázati tőkebefektetés (venture capital) tőzsdén nem jegyzett, nagy növekedési potenciállal rendelkező gazdasági társaságban való tulajdonszerzés, amelynek célja a társaság értékének növelése a tőke biztosításán túl a társaság vezetésében való
Transcript
  Glavanits Judit:  A kockázati tőkebefektetéshez kapcsolódó szindikátusi szerződés a magyar és nem  zetközi szerződési gyakorlatban   In: Szoboszlai-Kiss Katalin, Deli Gergely (szerk.) Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére . Győr.  Universitas- Győr Nonprofit Kft. , 2013. pp. 194 -204. Glavanits Judit A kockázati tőkebefektetéshez kapcsolódó szindikátusi szerződés a   magyar és nemzetközi szerződési gyakorlatban   A kockázati tőkebefektetés ( venture capital  ) t őzsdén nem jegyzett, nagy növekedési  potenciállal rendelkező gazdasági társaságban   való tulajdonszerzés, amelynek célja a társaság értékének növelése a tőke biztosításán túl a társaság vezetésében való részvétel útján, valamint az így megszerzett tulajdoni hányad nagy haszonnal történő értékesítése 1 . Az ügylethez kapcsolódó, felek viszonyát szabályozó szerződést tekintjük kockázati tőkebefektetési szerződésnek, amely  jogi formáját tekintve a magyar szerződési gyakorlatban leginkább szindikátusi szerződésként jelenik meg. A kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódóan kötött szindikátusi szerződés a Kolben- féle csoportosításnak  2   megfelelően kapcsolódhat mind új társaság létrehozatalához (  seed  3  vagy  start-up 4   finanszírozás esetén), mind egy, már működő társaság átalakulásához (szűk értelemben vett kockázati tőkefinanszírozásnál az expanzió finanszírozása). Ez a szerződési forma jól illeszkedik a kockázati tőkebefektetések körébe abból a szempontból is, hogy egyik ügyletnek sincsen tételes jogi háttere, jogszabályban rögzített feltételrendszere, így a sokféle tartalommal kötött megállapodások mindegyikéhez alkalmazható.   Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kockázati tőkebefektetések szakirodalmának alapját jelentő angolszász gazdasági és jogi irodalomban a szindikátusi szerződés alatt csak egy altípust értenek a befektetési formákon belül. Az angolszász jogi alapokon álló kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódóan „szindikátusi szerződés” elnevezésű dokumentum kizárólag azokban az esetekben fordul elő, amikor a befektetői oldalon több fél szerepel, és a szindikátus a befektetők közötti szerződést jelenti . Ezzel szemben, minthogy a kockázati tőkebefektetés, mint jogügylet nem önálló szerződési típus, a kontinentális jogi hagyományú országokban, így Magyarországon is jellemzően szindikátusi szerződés megnevezéssel foglalják írásba a   felek azt a szerződést, amely a befektető és a céltársaság között megkötésre kerül, függetlenül a különböző oldalon álló alanyok számától. A fentiek alapján egyértelmű, hogy nem csak a szerződés lényeges tartalma, hanem annak alanyai is eltérnek egymástól. A tanulmány célja a kockázati tőkebefektetéshez kapcsolódó szindikátusi szerződés elnevezéssel készülő dokumentum magyar és nemzetközi  joggyakorlatban megjelenő formájának bemutatása. Szindikátusi szerződés a magyar jogban   A szindikátusi szerződés a magyar jogtudomány érdeklődési körébe az 1970 -es évektől került, amikor - Kolben György szerint - a magyar külkereskedelmi társaságok a külföldi kereskedelmi partnerekkel igyekeztek előzetesen megállapodni abban, hogy milyen 1  Glavanits 35. 2  Kolben 25-26., Papp 35-37. 3   Seed vagy magvető finanszírozás esetén a befektetők a vál lal kozás alapításához, indításához nyújtanak tőkét . 4  Start-up vagy induló tőke biztosítása, amely már működő, de terméket még nem értékesítő, nyereséget nem termelő társaság számára, termékfejlesztésre, kezdeti marketingre, a termék piaci bevezetésére nyújtott finanszírozás t jelent.  Glavanits Judit:  A kockázati tőkebefektetéshez kapcsolódó szindikátusi szerződés a magyar és nem  zetközi szerződési gyakorlatban   In: Szoboszlai-Kiss Katalin, Deli Gergely (szerk.) Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére . Győr.  Universitas- Győr Nonprofit Kft. , 2013. pp. 194 -204. célra és milyen módon, illetve milyen belső működési feltételekkel kívánnak közös vállalatot létrehozni 5 . A szindikátusi szerződést - rendszertani elhelyezése kapcsán - a magyar jogirodalom az atipikus szerződések között tartja számon, amely a társasági joggal szorosabb kapcsolatot muta t, mint a klasszikus polgári jogi szerződésekkel 6 . Szűcs Brigitta azt a véleményét is kifejti, hogy nincs helye a szindikátusi szerződés önálló szerződésként való szabályozásának, minthogy a szerződési tartalom annyira sokféle lehet, hogy azt tipizálni nem   lehetséges 7 . Minthogy a szindikátusi szerződés meghatározása a szakirodalomban nem egységes, így ehelyütt csak a lényeges tulajdonságok ismertetésére szorítkozunk. Ezen szerződés alatt értjük azt a megállapodást, amelyben a gazdasági társaság tagjai a társaságon belül egymással szembeni kapcsolatukat, együttműködésüket és elvárásaikat szabályozzák  8 . A bírói gyakorlat alapján a szindikátusi szerződés olyan atipikus szerződés, amely a szerződő felekre érvényes kötelmi jogi kötelezettségvállalást keletkeztet, és amelyet olyan tartalommal kell teljesíteni, ahogy azt a felek választották  9 . A szindikátusi szerződések, amelyek érvényességét a társasági jog kógens szabályai nem ismerik el, de a polgári jogi szerződések szabályainak megfelelően jön létre, a gyakor  latban vetnek fel kérdéseket. A jogirodalomban és a kapcsolódó joggyakorlatban két lényeges kérdés fogalmazható meg: (1) el lehet- e térni a szindikátusi szerződésben a társasági szerződés rendelkezéseitől?   (2) ha a társaság tagja nem tartja be a szindikátusi szerződésben rögzített megállapodást, akkor kikényszeríthető - e az a társaság működése során, illetve szankcionálható -e az ilyen magatartás?   ad (1) Ujlaki László ismerteti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság egyik döntését, amelyben a Választottbíróság azt állapította meg, hogy a szindikátusi szerződés adott esetben a társasági szerződés részét képezi, és így arra a Gt. szabályai vonatkoznak, de mint szerződés nem lehet ellentétes a Gt. kógens előírásaival 10 . A szindikátusi szerződésnek a z elfogadott, de hatályba nem lépett új Ptk  -  ban megjelenő szabályozása választ ad hatott volna a joggyakorlat által felvetett kérdésre. Az új rendelkezések szerint „ha a vállalkozás tagjai, részvényesei a nyilvános létesítő okiratban szabályozott kérdésről nem nyilvános, külön szerződésükben eltérő tartalommal rendelkeznek, a külön megállapodás ezen rendelkezése semmis” 11 . A joggyakorlat már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy a társaság működésével kapcsolatban a nyilvánosság teljes kizárása mellett létrejövő, gyakran üzleti titoknak minősített szindikátusi szerződési gyakorlat sértheti a hitelezői érdekeket 12 . Az új törvény a fenti szakasszal ezt, a korábban egyébként a bírói gyakorlatban is megjelenő felfogást rögzíti jogszabályi formában azzal a rendelkezéssel, hogy alapító okirattal ellentétes szindikátusi szerződést a magyar jog hatálya alatt nem lehet kötni, azonban a létesítő okirat tartalmával megegyező, de azt esetleg kiegészítő, részletező szerződési tartalom továbbra sem eredményezhet semmisséget.   5  Kolben 13. 6  Kolben 15. , Lukács - Sándor  - Szűcs 19., Balásházy 16. 7   Lukács - Sándor  - Szűcs 22.   8  Papp 33. 9  BDT 2007.1671. 10  Ujlaki 24. 11   2009. CXX. törvény 5:73.§ (3) bekezdés   12  pl. Romsics 2009.  Glavanits Judit:  A kockázati tőkebefektetéshez kapcsolódó szindikátusi szerződés a magyar és nem  zetközi szerződési gyakorlatban   In: Szoboszlai-Kiss Katalin, Deli Gergely (szerk.) Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére . Győr.  Universitas- Győr Nonprofit Kft. , 2013. pp. 194 -204. A Kodifikációs Főbizottság 2012 -es javaslata 13   ezzel szemben pontosan ellentétes szöveget dolgozott ki. Egyrészt az új szövegből a fent hivatkozott szakasz hiányzik, valamint a társasági jogi szabályokat is diszpozitív irányban módosították. A Javaslat 3:4.§   (2) bekezdése értelmében a társaság tagjai egymás közötti jogviszonyaikat szabályozó szerződésükben    –     bizonyos feltételekkel –    eltérhetnek a jogi személyekre vonatkozó szabályoktól. A releváns kivételek a szindikátusi szerződés vonatkozásában a következő fordulatok: „az eltérés a létesítő okirat megalkotásában részt nem vevő személyek jogait vagy érdekeit sérti”, valamint „az eltérés a tagok kisebbségének jogszabályban biztosított jogait csorbítja”. A létesítő okiratra vonatkozó könnyítések ugyanakkor nem oldják meg a később keletkező szindikátusi szerződéssel összefüggésben korábban felmerült kérdés, hogy ti. az lehet - e ellentétes tartalmú a létesítő okirattal. A kockázati tőkebefektetők, mint a társaság jellemzően kisebbségi tulaj donosai a törvényi védelmet továbbra is élvezik a fenti szakaszok értelmében. ad (2) A szindikátusi szerződés kikényszeríthetősége kapcsán a   Győri Ítélőtábla 2007 - es ítéletében azt állapította meg, hogy a Gt. eltérést engedő, diszpozitív szabályaitól a sz indikátusi szerződésben is el lehet térni, viszont a Gt. kógens szabályaiba ütköző szerződési rendelkezés jogszabályba ütköző, és ezért semmis.   A szindikátusi szerződés, mint polgári jogi ügylet önállóságából fakad, hogy a szindikátusi szerződés a szerződő   felekre érvényes kötelmi  jogi kötelezettségvállalást tartalmaz, melyet olyan tartalommal kell teljesíteni, ahogy azt a felek szabályozták. A kötelezettségvállalás megszegésének pedig ugyanaz a következménye, mint más polgári jogi szerződés megszegésének: eltérő kötelmi kikötés hiányában a kártérítés a szankció 14 . A kockázati tőkebefektetések során kötött szindikátusi szerződések rögzítik a  befektető és a céltársaság tartós jogviszonyának elemeit. A felek jogai és kötelezettségei a szindikátusi szerződés vizsgálatakor a befektető által szerzett tőke jellegén és a kapcsolódó  jogosítványokon keresztül térképezhetők fel leginkább. A magyar jogi irodalom a társaságban külső tőkével rendelkező szereplők szempontjából foglalkozik a megállapodások jellegével, de a k  ifejezetten tőkebefektetésekhez kapcsolódó hatalmi kérdések részletes elemzése még várat magára. Úttörőnek tekinthető a kérdésben Kisfaludi András tanulmánya a gazdasági társaságoknál megfigyelhető hatalomgyakorlásról 15 . Megállapítja, hogy a társasági jogi előírások a hitelezővédelem területén szűk körben teszik lehetővé a társaság ügyeibe való  beleszólást, így megoldásként felmerül, hogy a hitelező feltérképezi a társaság döntéseinek születési helyét, és szerződéses viszonyrendszeren belül ezekben a testüle tekben szerez  befolyást magának illetve bizalmi embereinek  . Alapvető különbséget kell tennünk azon esetek között, amikor a befektetés formája egy meghatározott értékű és formájú üzletrész megszerzése egy, már létező társaságban, illetve amikor a befektetési szerződést kötő felek új társaság alapítása révén valósítják meg az üzleti célt. Új társaság alapítására nem csak akkor kerülhet sor, ha a céltársaság még nem létezik, hanem ha olyan társasági formában működik (egyéni vállalkozás, bt), amelyben a  befekt etői érdekek védelmének eszközei nem alkalmazhatók, így a befektető javasolja a tulajdoni és irányítási jogok rendezését egy új társaságon belül. Az átalakuláshoz képest az új 13   Új Polgári Törvénykönyv –    A Kodifikációs Főbizottság javaslata. 2012. Letölthető: http://www.ujptk.hu/dok2012/tvkonyv/Uj%20Polgari%20Torvenykonyv%20-%20a%20Kodifikacios%20Fobizottsag%20Javaslata%20-%20kozzetetelre.pdf  (2012.12.16.) 14   Győri Ítélőtábla Pf.II.20.010/2007/4.   15  Kisfaludi 155-176.  Glavanits Judit:  A kockázati tőkebefektetéshez kapcsolódó szindikátusi szerződés a magyar és nem  zetközi szerződési gyakorlatban   In: Szoboszlai-Kiss Katalin, Deli Gergely (szerk.) Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére . Győr.  Universitas- Győr Nonprofit Kft. , 2013. pp. 194 -204. társaság alapítása a befektető számára azt az előnyt hordozza, hogy nem kell az átalakulás kapcsán jelentkező jogutódlásból eredő kockázatokat vállalnia, hiszen így a korábbi vállalkozástól és annak kötelezettségeitől független társaság jöhet létre.   A felek jogai és kötelezettségei tekintetében az információs aszimmetriából és a megbízó - ügynök viszonyból eredő kockázatok kiküszöbölése a felek egyik elsődleges célkitűzése, valamint annak biztosítása, hogy mindkét szerződő fél üzleti és erkölcsi nyereséggel zárja a kapcsolatot. A befektetőt, mint a legnagyobb kockázatot vállaló felet   védő egyik legfontosabb szerződési kitétel, hogy a vállalkozó számára a szükséges tőkét nem egy összegben, hanem több szerződési fordulóban bocsátja rendelkezésre. Ez az ún.  staged financing  , amely a szakirodalomban úgy is megjelenik, mint a több finanszírozó által   (valódi szindikált finanszírozás), több szakaszban biztosított tőke. A befektető (és gyakran egyben hitelező) legfontosabb védelmi eszköze az elsőbbségi részvények jegyzése lehet, amennyiben a céltársaság ebben a jogi formában működik a tőkebefektetést követően. Az elsőbbségi részvények jelenthetnek szavazatelsőbbséget, vétójogot bizonyos kérdésekben, de a leggyakrabban alkalmazott forma a visszaváltható részvények jegyzése.   A részvénytársasági forma mellett szóló egyik döntő érv, hogy a  befektetési szerződésben a kiszállás tervezésekor a hatályos magyar jogszabályok szerint vételi jog legfeljebb 5 évre köthető ki, addig a részvénytársaság esetében a visszaváltható részvényekben meghatározott érvényesítési határidő ennél hosszabb is lehet. Az empiri kus kutatások alapján az áltagos befektetési időtartam 3 - 7 év a kockázati tőkebefektetések körében, így a hosszabb jogérvényesítési határidő kitűzése indokolt lehet.   Hasonlóan a hatályos szabályozáshoz, az új Ptk 2012 - es tervezetének szövege szerint is a visszaváltható részvények aránya legfeljebb az alaptőke 20% - ig terjedhet. Újdonság azonban, hogy a Javaslat 3:224.§ - a megengedi a törvényben meghatározottakon kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását, amennyiben a tagsági jogok mértékét és tartalmát az alapszabályban rögzítik. Annak ellenére, hogy a kockázati tőkebefektető a profit maximalizálásában érdekelt, azt elsősorban nem a befektetés futamideje alatt, hanem a tulajdoni hányad értékesítésekor realizálja, ezért az osztalékelsőbbségi részvények ugyan lehetnek fontos befektető - védelmi eszközök, de alkalmazásuk elsősorban az állami hátterű alapok esetében jellemző. Ezek előfordulása   esetén általánosan alkalmazott szerződési kitétel, hogy a befektetett összeg hozammal növelt megtérüléséig csak a befektető részesülhet osztalékban.   A befektetőt védő eszközök közé tartoznak a szavazati jogok mértékére és gyakorlásuk módjára vonatkozó szerződési szakaszok. Korlátolt felelősségű társaság esetében a Gt. megengedi, hogy a társasági üzletrészhez többletjogok kapcsolódjanak, így annak ellenére, hogy a kockázati tőkebefektető jellemzően kisebbségi tulajdont szerez a vállalkozásban, a legfőbb szerv döntéshozatali mechanizmusában jellemzően többségi szavazati arányt szerez a  befektető. Amennyiben a szavazatok mértéke meghaladja a 75% - ot, sajátos szabályok lépnek életbe, amelyek ismertetésére a későbbiekben kerül sor. Részvénytársaságban megvalósuló  befektetés esetén   a szavazatelsőbbségi részvények jegyzése hasonló előnyökkel jár.  A szakirodalom gyakran a ranyrészvényként nevesíti azt a szavazatelsőbbségi részvénytípust, amely esetében a részvényesnek joga van megakadályozni egyes döntések meghozatalát, vagyis vétójoggal élhet a döntés ellen.    Glavanits Judit:  A kockázati tőkebefektetéshez kapcsolódó szindikátusi szerződés a magyar és nem  zetközi szerződési gyakorlatban   In: Szoboszlai-Kiss Katalin, Deli Gergely (szerk.) Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére . Győr.  Universitas- Győr Nonprofit Kft. , 2013. pp. 194 -204. Hellmann és Puri részletes elemzést publikáltak arról, hogy a kockázati tőkebefektetéssel érintett vállalkozásoknál gyakoribb a vezető tisztségviselők cseréje, illetve a vállalaton kívüli, idegen cégvezető felvétele, mint a befektetéssel nem érintett vállalkozásoknál 16 . A befektető érdekeinek védelme szempontjából döntő jelentőségű lehet ez a jog, hiszen a vállalkozó nem a közös elvárásoknak megfelelően irányítja a társaságot (vagy képességek hiányában, vagy az ellentétes érdekek miatt kialakuló erkölcsi kockázat következtében), a befektető számára az egyetlen beavatkozási lehetőség a vezetőcsere. A v ezető tisztségviselők számának növelése saját delegáltakkal az angolszász gyakorlatban gyakran alkalmazott eszköz olyan esetekben, ahol a döntéseket testület hozza. A magyar gyakorlatban az igazgatóság létszámának növelését    jelenti, illetve azon belül a  befektető által javasolt vagy delegált igazgató kinevezésének jogát. A gazdasági társaságoknál a vezető tisztségviselők munkájának legfontosabb tulajdonosi kontroll - eszközei a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló, így ezek kiválasztása és visszahívása mintegy magától értetődő része a szerződési feltételeknek. A befektető, mint a társaság tagja igényt tarthat arra, hogy a társaság könyveibe folyamatos betekintést nyerjen, illetve a szerződésben rögzítetteknek megfelelő gazdálkodást ellenőrizhesse. Ilyen értelemben a befektető a társasági jogban meghatározott kereteken túl is tájékoztatást kérhet a céltársaság gazdálkodását érintő adatokról, különös tekintettel arra, hogy a célként megfogalmazott gazdasági mutatók elmaradása esetén a szerződésben előzetesen rögzített jogkövetkezményeket ezen adatok fényében tudja alkalmazni. A szerződési gyakorlatnak része az is, hogy a szerződés feleinek a társaság többi tagjával szembeni üzletrész vagy részvény - átruházási lehetőségeit korlátozzák. Az angolszász  joggyakorlatban ez az ún. ’ tag along’ (együttértékesítési jog) illetve ’ drag along’    (együttértékesítési kötelezettség) klauzula, amelynek értelmében az előbbi esetben a befektető üzletrészét kötelező bevenni egy harmadik személytől kapott vételi ajánlatba, utóbbi esetében  pedig a befektető arra kötelezheti a céltársasági partnert, hogy egy kedvező külső ajánlat esetén együttesen értékesítsék tulajdonrészüket. Ezen jogok gyakorlása a magyar  jogszabályok szerint a vételi és eladási jogokon   keresztül valósíthatók meg, ugyanakkor súlyos korlátot jelent a felek számára, hogy egyrészt a vételi jog csak 5 évre köthető ki, másrészt hogy a vételi jogra vonatkozó megállapodásban a vételárat előre rögzíteni kell, ami egy kockázati tőkebefektetési ügylet kapcsán nem valósítható meg. A magyar joggyakorlat szerinti szindikátusi szerződés tartalmát az angolszász jogi hagyományú országok joggyakorlata befektetési szerződésként nevesíti, leginkább több szerződésben, rendszerként szabályozva a felek viszonyát . Jil Onimus pédául a következő dokumentumokat tekinti „befektetési szerződésnek” ( venture capital investment contract  ): (1)  befektetési szándéknyilatkozat –    letter of intent,   (2) a társaság módosított és egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirata, (3) részvény vagy részesedés megszerzésére irányuló megállapodás, (4) a befektető jogairól szóló megállapodás, (5) a részesedések futamidő közbeni értékesítéséről szóló megállapodás, (6) a vezető tisztségviselők jogai és kötelezettségeiről szóló megállapodás, (7) szavazati jogokra vonatkozó megállapodás 17 . Szindi kált kockázati tőkebefektetés a nemzetközi  joggyakorlatban 16  Hellmann  –   Puri 959. 17  Onimus 14-15.o.
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x