Sheet Music

14 pages
9 views

A kockázati tőkebefektetések adózásának egyes kérdései

of 14
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
Az adózás a kockázati tőkebefektetések minden szereplőjét, minden ügylettípusát érinti, ezért nem véletlen, hogy a kockázati tőke állami ösztönzésével foglalkozó tanulmányok központi elemei a kedvező adópolitika kialakításának egyes eszközei,
Transcript
  Glavanits Judit: A kockázati tőkebefektetések adózásának egyes kérdései   Miskolci Jogi Szemle 2012:(1) pp. 104-114. A ko ckázati tőkebefektetések adózásának egyes kérdései   Bevezető gondolatok    Az adózás   a kockázati tőkebefektetések  1   minden szereplőjét, minden ügylettípusát érinti, ezért nem véletlen, hogy a kockázati tőke állami ösztönzésével foglalkozó tanulmányok    központi elemei a kedvező adópolitika kialakításának egyes eszközei, megoldásai. Közgazdaságtani szempontbó l Christian Keuschnigg foglalkozott 2   részletesen az adózás és a kockázati tőke kapcsolatával, amely munkákban elsősorban az optimális adótételek m egállapításának matematikai modellezésével. Kutatási alapján, melyeket az egyes országok gyakorlatával is összevetett, megállapította, hogy a többi szabályozási eszköz figyelmen kívül hagyása mellett is, önmagában a tőkejövedelmek adójának csökkentése a kockázati tőkepiac élénkülését vonja maga után.   A kockázati tőkebefektetések adózásának megközelítéséhez szempont lehet az adóztatás módjának illetve alanyi körének vizsgálata. Stefano Caselli 3   az adózás módjának meghatározásakor alapvetően 4 területet jelöl ki: tőkejövedelmek adója, mun k  ajövedelem adója, a kezdő vállalkozások fiskális ösztönzése, és a kutatás - fejlesztési tevékenység fiskális támogatása.  Douglas J. Cumming 2007-ben 4   a munkavállalói kockázati tőkealapok eredménytelenségé t megállapítva ötféle adózási megoldásra tett javaslatot a kanadai kormányzatnak: a tőkejövedelmek adójának csökkentését,   a kutatás - fejlesztés adótámogatását, a részvényopciókra kivetett adók csökkentését illetve az offshore - társaságok engedélyezésével együtt a kettős adóztatást elkerülő egyezményekhez való csatlakozást, valamint célzottan egyes kockázati tőketársaságoknak nyújtandó adókedvezményeket . 1   A kockázati tőkebefektetések alatt értjük a következőket a szerző egy korábbi tanulmánya alapján: „Tőzsdén nem jegyzett, nagy növekedési potenciállal rendelkező gazdasági társaságban való tulajdonszerzés, amelynek célja a társaság értékének növelése a tőke biztosításán túl a társaság vezetésében való részvétel útján, valamint az így megszerzett tulajdoni hányad nagy   haszonnal történő értékesítése”   2    például: Keuschnigg, Christian, Soren Bo Nielsen: Start-ups, venture capitalists and the capital gains tax.  Journal of Public Economics . 2004, Vol. 88. 1033.o. 3  Caselli, Stefano:  Private Equity and Venture Capital in Europe: Markets, Techniques and Deals . Elsevier, 2010. 84.o. 4  Cumming, Douglas J.:  Financing entrepreneurs. Better policy for Canadian venture capital  . Commentary No. 247. 2007. április . 8-10.o.  Glavanits Judit: A kockázati tőkebefektetések adózásának egyes kérdései   Miskolci Jogi Szemle 2012:(1) pp. 104-114. Tekintettel arra, hogy a kockázati tőkebefektetések jelentős hányada határon átnyúló tevékenységként valósul meg, a kettős adóztatás elkerülésének kérdése folyamatosan napirenden van mind az országok közötti kapcsolatokban, mind az Európai Unió  jogalkotásában. A kockázati tőkebefektetések szereplői egy ügyleten belül akár 4 különböző állam adórendszere alá is tartozhatnak, ame nnyiben a befekt ető, vagy kockázati   tőkealap -jegy tulajdonos, a menedzsment, vagy kockázati tőkealap - kezelő, maga a tőkealap, illetve a  portfólióban lévő céltársaság mind különböző államban honosak. Az EVCA (European Venture Capital and Private Equity Association) a legutóbbi, 2008 -as  jogi és adózási szempontokat értékelő ország - tanulmányaiban 5   a kockázati és magántőke -  befektetések számára kedvező   adóösztönzőket a következők szempontok szerint értékelte:   (1) a tőkealap - kezelői juttatások ÁFA - mentessége   (2) a tőkealapok és alapkezelők adózási rendszerének átláthatósága   (3) a kutatók alkalmazásának támogatása adókedvezményekkel   (4) adókedvezmények a vállalkozások és egyetemek/kutatóintézetek együttműködései tekintetében  (5) a spin- off/out vállalkozások adóösztönzése   (6) a kutatás - fejlesztési beruházások kedvező adózása   (7) a technológia transzfer adókedvezményekkel történő támogatása (pl. a szabadalmak, licenciák bejegyzése, vásárlása során)   (8) tőkejövedelmek adózása, mértéke   (9) a személyi jövedelemadó mértéke   (10) a részvényopciók adózása, annak időzítése (a bevétel keletkezésekor, vagy a jogosultság megszerzésekor) és módja (mint tőkejövedelem vagy mint személyi jövedelemadó alá eső tétel)   (11) a menedzsment juttatások (carried interest) adózási megítélése (tőkejövedelem vagy bér     jellegű kifizetés ) 5  EVCA  Benchmarking European Tax and Legal Environments . Brüsszel, 2008. október.  167-176.o.  Glavanits Judit: A kockázati tőkebefektetések adózásának egyes kérdései   Miskolci Jogi Szemle 2012:(1) pp. 104-114. Az OECD 2003-  ban összefoglalta azon intézkedéseket, amelyeket a kockázati tőkepiac globális ösztönzése érdekében a kormányok számára megfontolásra javasol 6 . Ezek között kiemeli, hogy az olyan megoldások, mint az Egyesült Királyság   és Kanada által alkalmazott közvetlen, nagy mértékű adókedvezmény gyakran arra vezet, hogy a befektetők    és a tőkét közvetítő társaságok    célja kizárólag az adó - optimalizálás, és nem az innovatív kis - és középvállalkozói szektor erősítése. Az OECD ezért a tőkejövedelmek adójának általános csökkentését megfelelőbb eszköznek tartja, mint a célzott támogatási formákat. A kifejezetten kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódó kedvezmények közül ajánlott megoldás a  befektetésen elért eredményre vonatkozó adókedvezmény vagy mentesség, amely egyszerre képes motiválni a befektetőt és az alapkezelőt és a céltársaságot is. Az Európai Bizottság  2007- től működtet olyan munkacsoportokat , amelyek a kockázati tőkebefektetések határon átnyúló akadályainak felszámolása érdekében több tanulmány  ban is véleményezték    a lehetséges jogalkotási területeket   és azok tartalmát 7 . Legutóbb 2010. április 30- án jelent meg az adózással összefüggő akadályokról szóló elemzés 8 , amely lényében kizárólag a tőkejövedelmek adójának egységesítését, a kettős adóztatás elkerülését és az osztalékok és kamatjövedelmek adóztatásának egységesítését jelölte meg, mint olyan tényezők, amelyek hátrányosan befolyásolják a kockázati tőkepiac működésének hatékonyságát.   Az alábbiakban összefoglalom a nemzetközi szakirodalom által feldolgozott, a nemzetközi  joggyakorlatban fellelhető, vagy megfontolásra érdemes eszközöket, amelyek a kockázati tőkebefektetések adózásához kapcsolódva kedvezően befolyásolják a kockázati tőkepiac működését.    A kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódó ügyletek adózáshoz kapcsolódó támogatási  formái   (saját szerkesztés)   Az adókedvezmény alanya   Befektető   Befektetési társaság   Céltársaság   6  OECD: Venture capital: Trends and policy recommendations . Párizs, 2003. 18 -24.o. 7   Európai Bizottság:    Final report of the expert group on simplified tax compliance procedures for SMEs . 2007.  június.   8   Európai Bizottság:  Report of the exert group on removing tax obstacles to cross-border venture capital investment  . 2010. április 30.    Glavanits Judit: A kockázati tőkebefektetések adózásának egyes kérdései   Miskolci Jogi Szemle 2012:(1) pp. 104-114. A kedvezmény formája   - tőkejövedelmek alacsony adókulcsa  - szja alacsony adókulcsa  - a kockázati tőketársaságban szerzett részesedés kedvező adózása  - átlátható adójogszabályok   - az alapkezelői  juttatások kedvező adózása   (köztük a részvényopciók is)  - az alapkezelői tevékenység   ÁFA - mentessége  - kutatás - fejlesztési költségek kedvező elszámolása  - kutatók alkalmazására vonatkozó kedvezmények   - spin-off vállalkozások célzott adókedvezményei  - a technológiai transzferhez kapcsolódó adókedvezmények    Nemzetközi l egjobb gyakorlatok a kockázati tőkebefektetések adózása körében  1.   Az Egyesült Államok gyakorlata   Az Egyesült Államokban szövetségi szinten jelenleg nincsen olyan jogforrás, amely központi adókedvezményben részesítené a kockázati tőkebefektetéssel érintett szereplők bármelyikét. Ennek ellenére az adózási környezet mégis az egyik legkedvezőbb a világon, ugyanis a  befektetés során felmerülő kamatköltségek beszámíthatók a befektetésen elért nyereséggel szemben, sőt szűk körben az általános bevételekkel szemben is. A tőkevesztesé g szembe állítható a nyereséggel, és az ún. passzív befektetések (kevesebb, mint 10% -nyi tulajdoni arány egy másik társaságban, vagy betéti társaságon keresztül szerzett részesedés)  beszámíthatók a nyereséggel szemben 9 .  Nem expressis verbis a kockázati tőkebefektetésekhez, inkább a kis - és középvállalkozások finanszírozásához kapcsolódó előnyként jelenik meg az adókedvezmények 3 szintje a központi szabályozásban. (1) A minősített kisvállalkozásban szerzett tulajdonhoz kapcsolódó kedvezmény. (2) Az újra -  befektetéshez kapcsolódó kedvezmény   (3) A veszteség leírásához kapcsolódó adókedvezmény.   9   A kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket részletesen tárgyalja: Ivan Mitev :  Private equity and venture capital tax manual.  ABA Publishing, New York, 2011.  Glavanits Judit: A kockázati tőkebefektetések adózásának egyes kérdései   Miskolci Jogi Szemle 2012:(1) pp. 104-114. ad (1) a  belső adózás rendjéről szóló törvénykönyv,  Internal Revenue Code  (IRC) 1202. szakasza szerint a minősített kisvállalkozásban szerzett és legalább 5 évig   megtartott részvény értékesítéséből származó bevétel 50% - át nem kell beszámítani az adóalapba. Az így figyelembe vehető összeg felső értékhatára adóévenként 10 millió USD.   Minősített kisvállalkozásban szerzett részvénynek (qualified small business stock   - QSBS) minősül az az értékpapír, amelyet 1993. augusztus 10 - e után bocsátottak ki 10 , és a kibocsátó megfelel a minősített kisvállalkozás követelményeinek mind a részvény megszerzésekor, mind az értékesítés időpontjában. Praktikusan ez magában foglalja a következő további követelményeket is: 1993 - tól kezdve sem a részvény kibocsátásának időpontjáig, sem azt követően a vállalkozás bruttó vagyonállománya nem haladhatja meg az 50 millió USD -t, valamint ezen időszak alatt vagyona legalább 80% - át aktív, „minősített kereskedelmi és üzleti tevékenység” folytatására használta fel. ad (2) az IRC törvény 1045. szakasza lehetővé teszi, hogy az a befektető, aki a minősített kisvállalkozásban szerzett tulajdonrészét eladta, amennyiben 60 napon belül újabb minősített ki svállalkozásba fekteti be az így szerzett ellenértéket, mentesül az adófizetési kötelezettség alól. A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a befektető nem gazdasági társaság 11  ( corporation ), az eladott részvény legalább 6 hónapig a tulajdonában volt, és a kedvezmény igénybevételéről határozott. 2007. augusztus 13 - tól ezt a kedvezményt igénybe vehetik a t ársas vállalkozások   tagjai is (  partners of a partnership ), akik részesedésüket értékesítik és helyette új kibocsátású részvényeket vásárolnak a társaságban. ad (3) az IRC 1958-  ban bevezetett 1244. szakasza teszi lehetővé, hogy azok a magánszemélyek, akik veszteséggel értékesítették kisvállalkozásban (  small business company ) szerzett részesedésüket, ezt a negatív eredményt 50.000 USD összeghatárig nem tőkeveszteségként ( capital loss ) hanem általános veszteségként ( ordinary loss ) kezeljék és számolják el. Az így elszámolt veszteség szembe állítható a bevételekkel, így jelentős adó - megtakarítást eredményez a befektetőnek. Korlátozások vonatkoznak a részvényre, 10   Minthogy a törvény ezen szakaszának hatályba lépése is ez a nap.   11   Az amerikai adórendszerben az „S corporation” nem adóalany, hanem a vállalkozás nyereségét és veszteségét a tulajdonosok között elosztják, és azt ők a személyi jövedelemadójuk keretében számolják el. A „C corporation ehhez képest a hagyományos értelemben vett gazdasági társaság, ahol az adó alanya a társaság, és az osztalék után fizetnek adót a tulajdonosok. A törvényszöveg szerint a kedvezményt az veheti igénybe, aki nem „corporation”, a szövegmagyarázat szerint pedig ez a következőket jelenti: a kedvezmé ny alanya lehet természetes személy, vagy S corporation. Erről részletesen: Lisa D. Sergi, Scott S. Jones, Mary B. Kuusisto : Small Business Stock Incentives  –   Time for a fresh approach . NVCA. 2008.
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x