School Work

25 pages
76 views

A kivonulás-tiltakozás-hűség fogalomhármas közgazdaságtani relevanciája a 21. században

of 25
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
A dolgozat a politikatudomány és közgazdaság-tudomány határán álló kivonulás-tiltakozás-hűség modell lényegét járja körbe. Az Albert O. Hirschman által felépített gondolati keret szemléleti frissessége és sajátos megközelítési módja rendkívül
Transcript
  KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, LIX. ÉVF., 2012. DECEMBER 󰀨1311󲀓1335. o.󰀩 SZABÓ ZSOLT A kivonulás–tiltakozás–hűség fogalomhármas közgazdaságtani relevanciája a 21. században A dolgozat a politikatudomány és közgazdaság-tudomány határán álló kivonulás–tiltakozás–hűség modell lényegét járja körbe. Az Albert O. Hirschman által felépí-tett gondolati keret szemléleti frissessége és sajátos megközelítési módja rendkívül termékenyítően hatott az elmúlt évtizedekben a társadalomtudományok fejlődé-sére. Mégis viszonylag periferikus helyet foglal el a közgazdaság-tudományon be-lül, miközben például a rendszerváltás és az azt követő társadalmi feszültségek megjelenése szempontjából is sokoldalúan használható fogalmi keretről van szó. A válság indukálta turbulens környezet még inkább rávilágít arra, hogy ma is idő-szerű perspektívát kínál a hanyatlás politikai gazdaságtana, azaz hasznos elemzési kapaszkodó nyújt az úgynevezett Hirschman-trilemma a társadalmi és gazdasági folyamatok értelmezéséhez.*Journal of Economic Literature (JEL) kód: B21, B59, D03, D11, D21, L15, L19. Az 1960-as évek vége a felerősödő diáktüntetések, a kibontakozó hippimozgalmak és a prágai tavasz kora. Albert O. Hirschman a „tiltakozás korának” nevezte ezt az idő-szakot ( Hirschman  [1995/1970] 37. o.). A társadalom szereplőinek aktivizálódása, vala-mint az ennek leírására alkalmatlan, a piaci tranzakciókkal kapcsolatos közgazdaság-tani elemzés korlátai ihlették Kivonulás, tiltakozás hűség című könyvének megírására, amely új iránnyal gazdagította mind a közgazdaságtant, mind a politikatudományt, ugyanakkor az elmélet mégsem vált a főáramú közgazdaságtan szerves részévé.Közel fél évszázaddal később a 2007-ben induló, 2008-ban globálissá szélesedő gazdasági válság nyomán ismét felerősödőben vannak a különféle tiltakozási moz-galmak. Európában például a gazdasági növekedés megtorpanása miatt és a mun-kanélküliség csökkenése nélkül várhatóan az elégedetlenségi hullám felerősödésére lehet felkészülni, mivel a társadalom szövetét tartósan károsító hatások (növekvő létbizonytalanság, emelkedő munkanélküliség, állami szociális kiadások csökkené-se stb.) aktiválják a társadalmi védőmechanizmusokat ( Polányi  [2004] 118. o.). * Szeretném megköszönni Gedeon Péter, Hámori Balázs, Szántó Zoltán, Farkas Beáta, Benczes István,  Mészáros Ádám, Mikesy Álmos, Szabó-Lovas Barbara  és az anonim lektor hasznos megjegyzéseit, vala-mint a Szajp Szabolcstól   és Pálvölgyi Balázstól   kapott inspirációt a munkához. Szabó Zsolt   a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-hallgatója (e-mail: szabozsolti@gmail.com).  SZABÓ ZSOLT 1312 Napjaink és a közeljövő tiltakozási mozgalmainak megértése kapcsán felmerülő kérdés, hogy milyen ma is érvényes adalékkal szolgálhat a közgazdaság-tudomány és politikatudomány határán lévő megközelítés, amely a kivonulás–tiltakozás–hűség hármassal írja le a társadalom szereplőinek sokkhatásra adható választási lehetőségeit. A közgazdaságtani kérdések tárgyalásakor újból különösen aktuális a hirschmani elmélet, mert hasonlóan turbulens időszakot él át napjainkban a köz-gazdaság-tudomány, mint a rendszerváltást követően. Ezúttal azonban a közgaz-daságtan átalakulása és az átalakulás gazdaságtana ( Gedeon  [1997]) helyett egyesek szerint (például Perelman  [2010]) a válság gazdaságtanának és a közgazdaságtan  válságának időszakát éljük, ami felerősíti a főáramú közgazdaságtan megújítása, kiszélesítése iránti igényt.Tanulmányunk célja, hogy felelevenítse és ösztönözze a két tudományterület, a közgazdaságtan és a politikatudomány közeledését, s az utóbbi fogalmait alkalmazza a közgazdaságtanban (ahogy azt Hirschman  [1995/1970] és [1980] is szorgalmazta). A hirschmani szemlélet ugyanis mind az átalakulás és gazdasági felzárkózás, mind a gazdasági válságból való kilábalás kapcsán lehetővé teszi a gazdasági folyamatok szélesebb, mélyebb megértését. 1 A tanulmányban először a hirschmani gondolati keret lényegét, valamint annak fontosabb elméleti előzményeit tárgyaljuk. Ezután a paradigma különböző szintjeit érintő kritikákra és a modell korlátaira térünk ki. A modell bírálatai során egyrészt el-különítettük a három hirschmani fogalommal szembeni kritikát, másrészt a fogalom-rendszer kitágításával kapcsolatos írásokat és harmadrészt magának a koncepciónak a bírálatát. A cikk utolsó részében a „kivonulás, tiltakozás, hűség” alkalmazásával kap-csolatos irodalom alkalmazási lehetőségeit tárgyaljuk három közgazdasági területen. A hirschmani módszertan lényege A kivonulás–tiltakozás–hűség paradigma legegyszerűbben az azonos című könyv alappéldáján, egy termelőtevékenységet folytató, de egy idő után a megszokottnál gyengébb minőségű árut gyártó vállalaton keresztül mutatható be. A tradicioná-lis, azaz versenypiacot feltételező mikroökonómiai felfogás szerint ilyen esetben az adott árucikk fogyasztói két lehetőség közül választhatnak: vagy felhagynak a ter-mék vásárlásával (ezt nevezi Hirschman kivonulási  opciónak) és valamely hasonló (azaz helyettesítő) áru felé fordulnak, vagy pedig romló minőség mellett is a termék hűséges  vásárlói maradnak ( Hirschman  [1995/1970] 12. o.). A vállalat ebben az eset-ben közvetett módon, a kereslet változásán keresztül érzékeli a fogyasztói elégedet-lenséget s annak mértékét.Hirschman arra mutat rá, hogy a vásárlók döntésének hagyományos közgazdasági modellezése (a termékek közötti váltás lehetősége, azaz kivonulás vagy hűség) egy 1  A bemutatásra kerülő megközelítési mód egyben ellentétes azzal a törekvéssel, amely a közgazda-ságtan eszköztárának más tudományterületekre való behatolását kísérli meg (például Becker   [1976]) és amelyet közgazdaságtani imperializmusnak nevez az irodalom.  A K IVONULÁS󲀓TILTAKOZÁS󲀓HŰSÉG FOGALOMHÁR M AS... 1313 olyan választási alternatívát hagy figyelmen kívül, amellyel a neoklasszikus mikro-ökonó mia nem tud mit kezdeni. A vevők a termék minőségével kapcsolatos nemtet-szésüket ugyanis explicit módon is kifejezhetik – amennyiben továbbra is a termék fogyasztói kívánnak maradni –, ami lehet például panaszkönyvben való bejegyzés, fogyasztóvédelmi hatóság felkeresése, közvélemény-kutatás során az adott vállalatot elítélő válasz, internetes blogon való kritikus bejegyzés, levélírás a vállalat vezető-inek, lobbizás a vállalatvezetők befolyásolása érdekében stb. Ezekben a lépésekben az a közös, hogy a vásárlók a gyártóval szembeni hangos, azaz a vállalatvezetőket megcélzó tiltakozással (uo.) megpróbálják rákényszeríteni a vállalatot jobb vagy az eredeti minőségűvel azonos áruk gyártására.Elsősorban a politikatudomány témái közé tartoznak az érdekartikulációval, az érdekaggregálással kapcsolatos elemzések, azaz a tiltakozással összefüggő kérdések (például  Almond   [1990]), 2  Hirschman viszont a tiltakozás lehetőségének jelentőségét a két másik döntési lehetőség rangjára emeli, s együttesen kezeli azokat. A három irányba egyszerre utat nyitó fogyasztói döntési probléma (kivonulás, tiltakozás vagy hűség) lehetővé teszi a közgazdaságtani alapkérdések (például adott termékkel kap-csolatos minőségi problémák fogyasztói kezelése, romló munkakörülményekre adott munkavállalói reakciók, gyenge eredményeket produkáló részvénytársaságok tulaj-donosainak válaszai, külföldi tőkebefektetést végző beruházók választási lehetőségei romló üzleti környezetben stb.) új irányból és módszerrel való értelmezését.Az eredeti példához visszakanyarodva, a végső fogyasztói döntés a vevő prefe-renciarendszerének függvénye, azonban a választást módosítja a piaci struktúra és a termék által a fogyasztóra jelentett veszélyek mértéke. Versenypiac, azonos, illetve hasonló árucikkek esetén a vevői reakció könnyebb és sikeresebb formája lehet alternatív termék választása (kivonulás), mivel a versengő vállalatok a vevők kegyeiért harcolnak, míg monopolisztikus körülmények között, szűkebb választék mellett a tiltakozás járhat kedvezőbb eredménnyel a vállalat befolyásolása szem-pontjából, hiszen nincs az eredetihez képest helyettesítő terméket kínáló vállalat a piacon ( Hirschman  [1995/1970] 47. o.). 3  Ezenkívül minél inkább veszélyt jelent egy szélesebb közösség számára az adott árucikk (például egy boltban árult élelmi-szerről kiderül, hogy mérgezett; gyártói hiba miatt emberéleteket veszélyeztet egy gépkocsitípus stb.), annál inkább a tiltakozás kerül előtérbe a kivonulással szemben ( Hirschman  [1980] 434–435. o.).A kivonuló és tiltakozó fogyasztói csoportok eltérő mechanizmusokon és csa-tornákon keresztül törekszenek minőségjavításra rábírni a vállalatot, miközben a hűséges kuncsaftok szerepe a konstruktív, minőségjavító vállalati válaszlépésekhez szükséges fogyasztói és pénzügyi tartalék, bizalmi tőke biztosítása szempontjából 2  Életrajzi érdekesség, hogy a politikaprofesszor Almond által nagyra becsült Hirschman 1968–1969-ben éppen Almond meghívását követően tartott előadásokat a Stanford Egyetemen és Kaliforni-ában. Az ott töltött hónapok során szerzett tapasztalatok és impulzusok is hozzájárultak a kivonulás–tiltakozás–hűség fogalomhármasának kikristályosodásához (  Adelman  [2013]). 3   Ellerman  [2005] a kompetitív piacokat párhuzamos, míg a monopolisztikus viszonyokat soros áramkörrel jellemző analógiát mutat be. Előbbiben van alternatív út az elektronok mozgása számára, míg utóbbiban csak egy vezetékszakaszon tudnak áthaladni a mozgó elemi részecskék.  SZABÓ ZSOLT 1314 fontos. Adott esetben így az a paradox helyzet is előállhat, hogy az árucikk minősé-gét javító vállalati lépésekre a gyártói szándék megléte ellenére sem kerül sor, ha a cég termékei mellett nehéz időkben is kitartó vevők száma a vállalat szempontjából kritikus szint alá süllyed, aminek következtében nem lesz képes a vállalat a tervezett minőségjavítás véghezvitelére. 4 Nem szabad megfeledkezni a kivonulás és a tiltakozás egymáshoz való viszonyá-ról sem. A tiltakozást alááshatja az a helyzet, ha az eredetit helyettesítő árucikk(ek)  van(nak) a piacon, mivel könnyebb utat biztosít a fogyasztói hasznosság maximali-zálásához az alternatív termék igénybevétele. Minél több a hasonló termék, annál szűkebb lesz a közvetlen tiltakozást választó szereplők csoportja, s gyengül a tiltako-zás társadalmi bázisa. Ugyanakkor ez csupán a vásárlói perspektívából igaz: a vevői oldal számára ismert alternatívák számának emelkedése ugyanis a termék minősé-gének javítására késztetheti azt a gyártót, amely tart vevőinek elvesztésétől, s ennek felismerésével az öntudatos vásárlók a kivonulással való fenyegetéssel (tiltakozás út- ján) maguk is rákényszeríthetnek a minőség javítására. 5 A vállalati analógia összefoglalóan jelzi kivonulás–tiltakozás–hűség paradigma elvi működését. Az alkalmazhatóság lehetőségei azonban sokkal szélesebbek – ahogy erre maga Hirschman  [2000] is felhívja a figyelmet –, ugyanis a modell átültethető más szervezetek működésének vizsgálatába is. Így például különféle kihívásokkal, problémákkal szembesülő – vagyis a „fogyasztóknak” kisebb hasznosságot nyújtó – iskolai képzés, párkapcsolat, egyház, párt, munkahely, lakhely esetén is adaptálható a tagok, résztvevők reakcióinak modellezésére.A hirschmani megközelítés széles körű tudományos értéke alapvetően abból fa-kad, hogy lényegében egy metaelméletről van szó ( Novoszáth  [2008] 55. o.), ami fo-gózkodót, iránytűt jelent különböző társadalomtudományi kérdések vizsgálatához,  viszont a metaleméleti jelleg megmagyarázza azt, hogy miért nem vált a főáramú közgazdaságtan részévé. A széles körű alkalmazhatóságot jelzi viszont, hogy a kö-zel fél évszázados módszertan olykor tudományterületeket átlépve járult hozzá új kutatási irányok elindulásához: többek között a személyiségkutatás ( Ristig   [2008]), munkaadó–munkavállaló kapcsolatok ( Kassing   [1997]), szakszervezeti tagság ( Freeman  [1980]), nemzetközi migráció ( Hoffmann  [2006], nemzetközi tőkeáram-lás ( Hardie  [2008]), autóipari beszállítói láncok ( Helper   [1990]), ökológia ( Zuindeau  [2009]), piacgazdasági rendszerek tipizálása ( Hall–Soskice [2001]), európai parla-menti választások ( Weber   [2009]), európai integráció (  Mike  [2008]), tranzitológia ( Szabó  [2008]) területein is. Írásunkban ezek bemutatására terjedelmi okok miatt sem térünk ki részletesen, 6  ugyanakkor a beszállítói láncok, a kapitalizmus változatai és a rendszerváltással 4  Hirschman az elképzelés első grafikus szemléltetését is bemutatja különböző feltételek mellett ( Hirschman  [1995/1970] 137–152. o.). 5  Hirschman 1970-es könyvében még egymás riválisának tekintette a kivonulást és a hűséget, azon-ban az NDK felbomlásának társadalmi hátterét vizsgálva 1993-ban már úgy vélte, hogy adott esetben a két döntési opció egymást apró lépésekben, kölcsönösen erősítheti is ( Hirschman  [1993]). 6  Néhány összefoglaló kapcsán lásd Hirschman  [1980], Hirschman [2000], Dowding és szerző-társai  [2000].  A K IVONULÁS󲀓TILTAKOZÁS󲀓HŰSÉG FOGALOMHÁR M AS... 1315 kapcsolatos irodalom esetében bemutatjuk a Hirschman-trilemma 7  relevanciáját. Szándékosan olyan területeket választottunk, amelyek kapcsán nem került sor a hirschmani gyökerek mélyebb feltárására. A Hirschman-trilemma elméleti előzményei A kivonulás–tiltakozás–hűség paradigma gyökerei igen szerteágazók. A trilemma tulajdonképpen egymástól távol álló korábbi közgazdasági eredmények szintézisét  valósította meg, s azok formalizált struktúrában való egybeolvasztásával hozott létre olyan új, egyszerű elméletet, amelyet végül széleskörűen lehet különböző társada-lomtudományi problémák modellezésére használni.Az irodalmi előzmények közé tartozik a szervezetelméletek néhány alapvetése. Ezen belül egyrészt Williamson  [1976], valamint Rusbult és szerzőtársai  [1988] gyűj-tése alapján ide lehet sorolni a szervezeti tartalékokat (organisational slack)  kuta-tó iskolát (például Cyert–March  [1963], amely szerint a kisebb vállalatok tartalékai elmaradnak a nagyobb vállalatokéitól, ami elsősorban instabil környezetben válik a tevékenység korlátozójává. Ugyancsak az elmélet egyik inspirálója az allokációs és az  X  -hatékonyság megkülönböztetése, amely a kivonulás és a tiltakozás fogal-mak egyik gyökerének tekinthető. Leibenstein  [1966] előbbin a vállalatok által fel-használt termelési erőforrások mennyiségére vonatkozó optimalizálást értette, míg  X  -hatékonyságnak a már meglévő erőforrások jobb kihasználásával (elsősorban a munkaerő motiválásával) elérhető hatékonyságjavulást nevezte. Szintén elméleti előfutárnak nevezhető a piaci torzulásokat vizsgáló közgazdasá-gi irodalomból a mikrogazdasági motivációkat kutató Schelling munkássága, aki a mikroszinten racionálisnak tűnő cselekvések és az aggregált szintű, makroszin-tű egyensúly, egyensúlytalanság közötti kapcsolatokat vizsgálta (például Schelling   [1971]). A tradicionális csereelmélet (például Thibaut–Kelley   [1959], Homans  [1961], Blau  [1964]) megállapításai is hatottak, amely a társas kapcsolatot létesítő felek eseté-ben a felmerülő költségek és a várható haszonra vezeti vissza a választást. Végezetül a kivonulás–tiltakozás közötti döntés módszertanában megfigyelhető a tranzakciós költségek elméletére, az 1930-as évekig visszanyúló új intézményi közgazdaságtanra (elsősorban Coase  [2004/1937]) való támaszkodás is. Coase elsőként tette fel és vá-laszolta meg – a tranzakciós költségek segítségével – azt a kérdést, hogy mely üzleti tevékenységet folytatnak a vállalatok a cég határain belül, s mely ügyleteket bonyo-lítanak le piaci formában.A kivonulás–tiltakozás–hűség felosztás szisztematikus tárgyalása ugyan Hirsch-man nevéhez fűződik, azonban a 20. század elejétől, s különösen az 1960-as években több egymástól eltérő területen is megtörténtek az első lépések a fogalmak összekap-csolására, ahogyan arra Barry   [1974],  Mayes–Ganster   [1988] és Fairris  [1995] rámu- 7  A Hirschman-trilemma a hármas választás lehetőségére utal, s a fogalomhasználat egyszerűsítését szolgálja. Meg kell jegyeznünk, hogy nem jelent azonosságot a közgazdaságtan több területén felbuk-kanó lehetetlen hármasság (impossible trinity)  kifejezéssel. A kifejezést ismereteink szerint egyébként első ízben Gassler   [2003] használta (168. o.).
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x