Research

31 pages
134 views

A kisebbségi magyar közösségek támogatásának politikája [Misovicz Tiborral] In. Határon túli magyarok a 21. században. Szerk. Bitskey Botond, KEH, Bp., 2010, 66-76. p.

of 31
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
A kisebbségi magyar közösségek támogatásának politikája [Misovicz Tiborral] In. Határon túli magyarok a 21. században. Szerk. Bitskey Botond, KEH, Bp., 2010, 66-76. p.
Transcript
  Bárdi Nándor, Misovicz Tibor A kisebbségi magyar közösségek támogatásának politikája Tartalom: 1. Helyzetkép 1.1. Történeti el ő zmények 1.2. Két évtized tapasztalatai 1.3. A rendszer alapelemei 1.3.1. Szabályozási környezet 1.3.2. Hazai szervezeti háttér 1.3.3. A magyar költségvetés forrásai 1.3.4. A kisebbségi intézményrendszer 1.3.5. Állami támogatás a szomszédos országokban 2. A támogatáspolitika újragondolása 2.1. A támogatáspolitika környezete 2.2. A támogatáspolitika célja és feladata 2.3. A magyarságpolitikai célok támogatása 2.3.1. Nemzetközi kisebbségvédelem 2.3.2. Kétoldalú nemzetközi kapcsolatok 2.3.3. A magyarországi háttér 2.3.4. A határon túli magyarok támogatása 2.4. A kulcsintézmények fejlesztése 2.4.1. Szül ő föld Alap 2.4.2. Az oktatási-nevelési támogatás Válogatott irodalomjegyzék: Bárdi Nándor:    A budapesti kormányzatok magyarságpolitikai intézményrendszere és stratégiája 1918-1938 . Kisebbségkutatás , 2007. 1. sz. 7-18. Bárdi Nándor:    A "mumusok" és a "kék madár". In Magyar külpolitika az Európai Unióban . Szerk.. Haris T. Csaba, Manfred Wörner Alapítvány, 2005, 32-58. Bárdi Nándor:  Tény és való .  A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarok kapcsolattörténete. Problémakatalógus . Kalligram, Pozsony, 2004, 272.   2  Bárdi Nándor:   Magyar-magyar párbeszéd a támogatáspolitikáról (2004-2007  ),   Regio , 2007. 4. sz. 128-164. Bárdi Nándor: Szükség, mint esély. Lehetséges-e a magyarságpolitikát szakágazatként elgondolni? Kommentár, 2006. 5. sz. 54-57.; 6. sz. 7-18. Berényi Dénes–Egyed Albert –Kulcsár Szabó Enik ő : A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence magyar lakta régióiban. Magyar Kisebbség,  2004. 3. sz. 195-208. Heged ű s Dániel: Hatékony nemzetpolitika?  A Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT) szakért ő i bizottságainak munkájának elemzése az 1998 és 2002 közti kormányzati ciklusban közpolitikai eszközökkel. EÖKIK, Budapest, 67. Horváth Tamás – Ríz Ádám: Határon túli magyarok támogatása: bels ő  kényszerek és küls ő  kihívások. Gyorselemzés a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati politika megújításának eddig látható irányairól. Kommentár, 2006. 4. sz. 81-95. Jancsó Benedek: A magyar   társadalom és az idegen uralom alá került magyar   kisebbség sorsa. Magyar Szemle, 1927. szeptember, 40-57. Egry Gábor: Az erdélyiség "színeváltozása". Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére 1940-1944. Napvilág, Budapest, 2008, 188. Erdei Itala – Papp Z. Attila: Közös pontok és konfliktusok a magyariskola Program fogadtatásában. Regio, 2006. 1. sz. 19-43. Esélyek és veszélyek. A kisebbségi önazonosság meg  ő  rzésének európai tapasztalatai.  Szerk. Tabajdi Csaba, Codex Print Kft., Budapest, 2002, 451. Kiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról. Civil Szemle , 2006. 2. sz. Lampl Zsuzsa: Ténykép a határon túli fels ő oktatási, kutatási és fejlesztési támogatásokról és hasznosulásukról. Fórum , 2003. 3. sz. 101-118. Magyarország támogatáspolitikája. Magyar Kisebbség  , [tematikus szám] 2003. 4. 3-166. Mák Ferenc: Új nemzetpolitika és a Határon Túli Magyarok Hivatala (1989-1999). Magyar Kisebbség  , 2000. 3. sz. 237-293. Misovicz Tibor: MAGYAR.TAMPOL@GOV.HU — Megjegyzések a határon túli magyarok támogatásáról folyó vitához. Magyar Kisebbség,  2003. 4. sz. 56-69. Németh Zsolt: Magyar kibontakozás . Püski, Budapest, 2002, 242.   3 L ő rincz Csaba–Németh Zsolt–Orbán Viktor–Rockenbauer Zoltán: Nemzetpolitika ’88–’98  . Pro Minoritate, Budapest, 1998, 334. Oláh Sándor: Modernizációs törekvések a Székelyföldön, 1940–1944. In: Fedinec Csilla szerk., Nemzet a társadalomban  TLA, Budapest, 2004, 133–150. Öll ő s László:  Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok.  Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008, 158. Tabajdi Csaba:  Az önazonosság labirintusa. A magyar kül- és kisebbségpolitika rendszerváltása . Cp Stúdió, Budapest, 1999, 757. Tóth Károly – Nagy Myrtil: A kulturális intézményrendszer. In Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) , Szerk. Csanda Gábor – Tóth Károly, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2006, 223-260. Tóth Judit: Státusjogok  . Lucidus, 2004. 328. Törzsök Erika: Kisebbségek változó világban  . Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdája, Kolozsvár, 2003  Az új magyar külkapcsolati stratégia el ő munkálatai. Magyar Kisebbség  , [tematikus szám] 2006. 3-4. sz. 5-235. [MTA ENKI: A nemzeti azonosságtudat megújításának és fejlesztésének feltételei, intézményrendszere 201-235.]   4 A tanulmány szövege: Jelen tanulmány célja a határon túli magyarok támogatására vonatkozó tapasztalatok összegezése, a célok és a feladatok áttekintése, valamint néhány alapelv és fejlesztési  jöv ő kép felvázolása. 1  Jóllehet nem klasszikus ágazati, vagy szakpolitika, a címben és a tanulmányban általában a támogatáspolitika kifejezést használjuk. A Kárpát medence országaiban él ő  kisebbségi magyarokra vonatkozó kormányzati politikákat magyarságpolitikának   nevezzük. Ennek része a magyarországi – a határon túli magyarok céljainak megvalósítására szánt – források közvetítése (sz ű kebb értelemben vett támogatáspolitika ); a nemzetközi, és kétoldalú kisebbségvédelem; a magyar-magyar közösségi kapcsolatok m ű ködtetése. (A szélesebb értelemben vett támogatáspolitikának a magyarságpolitika egészének finanszírozási, forráselosztási feladatait.) Ennek a tevékenységnek a legfontosabb sajátossága az, hogy közvetlen érintettjei nem tartoznak a magyar állam joghatósága alá.  A továbbiakban els ő sorban a támogatási rendszer m ű ködésével foglalkozunk. El ő bb rövid áttekintést adunk az elmúlt két évtizedr  ő l, majd rendszerezzük és újrafogalmazzuk a támogatáspolitika funkcióját, végül a rendszer fejlesztésére teszünk javaslatokat. 1. Helyzetkép 1.1. Történeti el ő zmények  A két világháború között revíziós politikáról és jöv  ő  képr  ő  l beszélhetünk. A támogatáspolitika célja a pozíciók megtartása volt az elcsatolt területek közösségeiben, az oktatásban, az egyházi intézményességben és a társadalmi-gazdasági életben, annak érdekében, hogy a nemzetközi viszonyok kedvez ő  változásával mindez hivatkozási alap lehessen a határok újratárgyalásakor. 2  1938–1944 között a visszacsatolt területeken a magyarság szupremáciájának megteremtése  volt a kulcskérdés és a korabeli infrastruktúrafejlesztési és tudásbeviteli programok is ezt szolgálták. Ugyanakkor a visszacsatolt területeket, különösen Erdélyt egyfajta nemzeti reform kísérleti terepének tekintették. A megmaradt szlovákiai és a romániai magyar kisebbségek problémáit pedig a magyarországi nemzetiségek helyzetéhez kapcsolva a viszonosság   politikájával kezelték. 3   1  Munkánk része a támogatási rendszer megújítása körüli törekvéseknek. Az eddigi támogatáspolitikai reform törekvésekr  ő l lsd: Bárdi Nándor: Szükség, mint esély. Lehetséges-e a magyarságpolitikát szakágazatként elgondolni? Kommentár, 2006. 5. sz. 54-57. 2  Jancsó Benedek: A magyar   társadalom és az idegen uralom alá került magyar   kisebbség sorsa. Magyar Szemle, 1927. szeptember 40-57.; Bárdi Nándor:  A budapesti kormányzatok magyarságpolitikai intézményrendszere és stratégiája 1918-1938. Kisebbségkutatás, 2007. 1. 7-18. p. 3  Az id ő szakról átfogó képet ad két tematikus folyóirat szám: Limes Tudományos Szemle 2006/2. Észak-Erdély 1940–1944.; Limes Tudományos Szemle 2007/2. Dél-Felvidék 1938–44.;  Egry Gábor,  Az erdélyiség "színeváltozása". Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére 1940-1944 (Budapest: Napvilág,  2008); Oláh Sándor: „Modernizációs törekvések a Székelyföldön, 1940–1944”, In Fedinec Csilla szerk., Nemzet a társadalomban TLA, Budapest, 2004, 133–150.   5  Az 1945 utáni korszakban a kormány lemondott a revízióról, a magyar kisebbségek védelme terén pedig a helsinki szerz ő désig (1975) lényegében eszköztelen volt. A hatvanas évek közepéig a kapcsolattartás  biztosítása (az utazási korlátozások enyhítése) volt a legfontosabb cél, majd azt követ ő en a kulturális támogatások  ra koncentrált a kétoldalú tárgyalásokon keresztül folyó politizálás. A hetvenes évek második felét ő l a határon túli magyar elitek egyre nagyobb nyomásgyakorló szereppel bírtak a magyarországi kultúrpolitikára.  A nyolcvanas években a szocialista országok párhuzamosan megjelen ő  nemzeti legitimációs igényéb ő l fakadóan, már a kisebbségi sérelmek   és a történelmi konfliktusok nyílt tárgyalása került el ő térbe. Ebben az id ő szakban a kormányzat számára tehertételt jelentettek a szomszédos országok magyarságának problémái, illetve a velük foglalkozó magyarországi közgondolkodás és a kapcsolatigény. A nyolcvanas évekig (egy fiatalabb pártelit megjelenéséig) a nemzeti szimbólumok használata, a határon túli magyarok problematikája, és a nemzeti köt ő dések er  ő sítésének igénye, összekapcsolódva a nacionalizmustól és az antiszemitizmustól való félelmekkel, a pártideológia számára rendszeridegen volt.  A nyolcvanas évek második felében, a felpuhuló Kádár-rendszerben a hivatalos külpolitikát messze megel ő zve különböz ő  civil csoportok, els ő sorban Erdély kapcsán egyre tevékenyebben léptek fel. Ennek is köszönhet ő en a rendszerváltás nagy tömegélményei (1988-as falurombolás elleni tüntetés a H ő sök terén, 1956 óta az els ő  engedélyezett utcai megmozdulás; 1989. karácsonyi romániai segélyakció) a határon túli magyarok iránti szolidaritás kifejezésével jártak együtt. Így az Alkotmányba (6.§ 3. c. is konszenzussal került be, hogy:  „A Magyar Köztársaság felel  ő  sséget érez a határain kívül él  ő   magyarok sorsáért, és el  ő  mozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”   Ezzel együtt azonban a magyar közgondolkodásban 3-4 generáció életében két egymással szögesen ellentétes politika és szemléletmód volt a meghatározó. Míg a Horthy korszak egész legitimációs rendszere a revízós jöv ő képre épült, addig a Kádár-korszak nemzetfelfogása az antinacionalista beszédmódot építette, a „különutas” belpolitika érdekében, konfliktuskerül ő  külpolitikával a háttérben. 1990-ben tehát ezzel az örökséggel és azzal a teljesen új helyzettel kellett a magyarországi politikai elitnek szembenéznie, hogy az euroatlanti integráció megvalósításával együtt újra kell építenie a hosszú távú közösségi- azaz identitáspolitikáját is. Ennek lett része a határon túli magyarokkal kapcsolatos politika (magyarságpolitika), amelynek kormányzati hátterét fel kellett építeni, majd a kormányváltásokkal és a pártpolitikai versenyben m ű ködtetni kellett. 1.2. Két évtized tapasztalatai 1990-ben  a Miniszterelnöki Hivatal keretében, címzetes államtitkár (Entz Géza) vezetésével alakult meg a Határon Túli Magyarok Titkársága. A Titkárságot egy tárca nélküli miniszter (dr. Horváth Balázs) felügyelete alá helyezték, aki egyben a magyarországi nemzeti kisebbségekkel foglalkozó hivatalt is felügyelte. Az anyagi támogatások lebonyolítására a kormány még ugyanebben az évben létrehozta az Illyés Közalapítványt. 1990-ben a központi költségvetésben a határon túli magyarok támogatására három jogcímen (a M ű vel ő dési és Közoktatási Minisztérium „Szakosztályi keretével” együtt) összesen mintegy 64 millió forintot (a kiadási f  ő összeg 0,01 %-át) különítettek el, amelynek kétharmada a Titkárság m ű ködését szolgálta. A határon túl él ő  magyarokra vonatkozó kormányzati szándékok bejelentése, és képviselete már ekkor aránytalanul nagy politikai
Related Documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x