Marketing

1 pages
58 views

A kiegyezés

of 1
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
A kiegyezés
Transcript
  A kiegyezés A szabadságharc bukása után Magyarország és Ausztria kapcsolata nagymértékben megromlott. Az áprilisi törvényekkel ugyan létrejöttek Magyarországon a polgári, kapitalista átalakulás jogi keretei, de a rossz viszony miatt az osztrák tőke beáramlása szóba se jöhetett. Ehhez rendezni kellett a politikai kapcsolatokat, mely 1867 -ben a kiegyezéssel következett be. Az 1860-as években mindkét ország felismerte, hogy kölcsönösen szükségük van egymásra és közeledni kezdtek egymáshoz. Ausztria részéről a kiegyezéshez vezető fontos ok volt az olasz egység megteremtésével Lombardia és Velence elveszítése. A német egyesítésben szintén bukott, hiszen a vesztes königratzi csata miatt a Német- egységből is kiszorult. Ausztria visszacsúszott a nemzetek közti ran glétrán, és fontos lett számára Magyarország. Az osztrák belpolitika sem állt a helyzet magaslatán, az 1860- as évekre egyértelmű vé vált a Bach- rendszer működésképtelensége. Az állam finanszírozási gondokkal küzdött, és a magyar nemességet nem vonták be a politikába. Az ország gazdaságilag is megrendült, szükség volt a magyar piacra és ez a probléma is hatalmas nyomást gyakorolt a kormányra. Magyarország is kénytelen volt a kiegyezéshez vezető útra fordulni. Kossuth külső fegyveres segítségéről Garibaldi lemondása után végleg lemondhattak a magyarok, így szükségessé vált a politikai megoldás. Kossuth konföderációs tervezete is az osztrákok felé szorította a magyar nemességet. A szabadságharc utáni neoabszolutizmus alatt a passzivitásban élő nemesség 1867 -re gazdaságilag kimerült. Az osztrákok bevezették a közteherviselést, így a nemeseknek is adózni kellett volna. A jobbágyfelszabadítás is nehezítette helyzetüket, mivel bérmunkásokat kellett fizetni. Mindezt nem fedezte az államtól kapott kárpótlás, melyet a 48-as politikai magatartás alapján ítéltek meg. Sokan ezt is csak kárpótlási jegyek formájában kapták meg, melyet többen kénytelenek voltak áron alul eladni. A Kossuth- bankókat bevonták, így az eddig őrzött vagyonuk is a semmibe veszett. Ugyanakkor féltek, hogy a Habsburgok a nemzetiségek egyre erősödő nacionalizmusát is kihasználják, és ellenünk fordítják őket.  Mindezen sarkalatos pontok következtében Ausztria és Magyarország 1867-ben kiegyezett. A kiegyezést a két ország uralkodó osztálya kötötte meg, és amelynek értelmében a két ország kétközpontú, dualista állam, melynek neve: Osztrák Magyar Monarchia (1867-1918). A monarchiában közös az uralkodó (Ferenc József) személye, aki Magyarország királya és Ausztria császára, a hadsereg vezetője. Szintén közös a külügy és a hadügy, mely közös ügyek ellenőrzésére mindkét ország 60 -60 fős delegációt jelöl. Ugyanakkor mindkét állam önállóan kormányozza országát. Önálló országgyűléssel és kormánnyal rendelkeznek, melyek a közös ügyek kivételével maguk döntenek. Az 1867-es kiegyezés egyrészt a két ország politikai viszonyát rendezte, másrészt megteremtette azokat a feltételeket, amelyek az orsz ág gazdasági fejlődését elindították. A kiegyezés tehát Magyarországon a kapitalista gazdasági fejlődés kezdete volt. A mezőgazdaságban és az iparban is jelentős fejlődés indult meg, melyet elősegített az I. és a II. ipari forradalom együttessen érkező hul láma. A mezőgazdaság az ún. porosz módon alakult át. A korszerűsítésekre azonban a nagybirtokosok mellett csak a köznemesek és a parasztok egy nagyon szűk rétege képes fordítani. A köznemesi és paraszti birtokok egyre nagyobb hányada megy tönkre. A hitel s egítségével az ipar is fejlődik. Magyarország gazdasági adottságai miatt elsősorban az élelmiszeripar (malom-, cukor-, söripar), a nehézipar (bányászat, kohászat, gépgyártás  –  a vasútgyártáshoz kapcsolódó iparágak) fejlődnek. A könnyűipar fejletlen, ami Ausztria fejlett könnyűiparának köszönhető. Az ipar fejlődésével kialakul a munkásosztály és kibontakoznak a munkásmozgalmak. 1890 -ben Magyarországon megalakul az első munkáspárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.  Magyarország 48-hoz képest lemondott az önálló hadügyről, külügyről és részben a pénzügyről. Viszont 49 -hez képest, amikor is visszavonták az április törvényeket előrelépés , hiszen Ausztria elengedett mindent a közös ügyeken kívül, míg 49-ben Magyarországot teljesen beolvasztották Ausztriába. A kiegyezés egy reális kompromisszum, ami Magyarország fejlődését hozta. Korlátlan időre szólt a politikai kiegyezés, de a gazdasági intézkedést 10 évente meg kellett újítani. 1868 nyarán létrejött a Horvát- Magyar kiegyezés is, ami által autonómiát kaptak a horvátok.
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x