Fashion & Beauty

8 pages
34 views

A keresztes lovagok és a zsidóság, Rubicon 17 (2006) 8: 54-57.

of 8
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
A keresztes lovagok és a zsidóság, Rubicon 17 (2006) 8: 54-57.
Transcript
  „A keresztes lovagok és a zsidóság”,  Rubicon [ISSN 0865-6347] 17 (2006) 8: 54-57. Bárány Attila   Az első keresztes hadjáratok zsidóellenes megmozdulásai jól ismertek a történelemben. A Rajna-vi déki városokban történt pogromokról olvasván arra kell választ keresni, miért, s miért éppen ekkor törtek ki az   indulatok, s miké  p  pen fordultak a zsidók ellen a –    héber kútfőkben csak ’  gentilis ’   (kb. „itt honos, bennszülött, a mi népünkhöz tartozó”) névvel illetett –  keresztesek? M i az egyház felelőssége a pusztításokért ? Mennyiben voltak a keresztesek valóban zsidó ellenesek? 1095 végén, néhány héttel a keresztes háború meghirdetése után Franciaországban elterjedt a hír, hogy a keresztesek Rouenban tömegmészárlást rendeztek a zsidók között.  Nem tudjuk, hogy ez valóban megtörtént - e, mindenesetre a toborzás lelke, Amie ns- i Péter hasznot húzott belőle, hiszen a francia zsidóktól olyan levelet csikart ki, melyben azok felszólították hitsorsosaikat, hogy Péternek és híveinek „élelmet vigyenek, mindazon a helységekben, amerre útjukat veszik”. A levél megadta a keresztes hadjárat alaphangját . Ha ugyanis Rouenban büntetlenül maradtak a zsidók gyilkosai, miért is ne fordulhatnának ellenük ú tjuk során? A vallási hevületet azzal is tovább lehetett fokozni, hogy az idegengyűlölet évszázados vádját olvasták a zsidókra: keresztényeket ölnek rituáléikon és mérgezik a kutakat. 1096 tavaszán Emich o leiningeni gróf, Volkmar és Gottschalk prédikátorok csapatai lecsaptak a speyeri, mainzi, wormsi, kölni, metzi , trieri, neussi, wevelinghoveni, mehri, elleri és xanteni , majd a regensburgi és prágai  zsi dókra.   „ F elgyújtották a zsidó házakat, elpusztították a zsinagógákat, sárba tiporták a Tórá t, meztelenre vetkőztetve végigvonszolták a városok utcáin gyermekeket és asszonyokat” (  Eliezer bar Nathan krónikája ).  Nemcsak a héber történetírók festenek ilyen sötét képet: „Mainz városában 900 zsidót vertek agyon, nem kímélve az asszonyokat és gyermekeket sem. Mindenfelé hullahegyek tornyosultak […], kiket aztán talicskán hordtak ki a városból.” ( Szász Világkrónika ) A cruciata  f  anatizáló hatása egybekapcsolódott régi babonákkal és hiedelmekkel, s az egyébként látensen meglévő, mélyen rejtőző népi zsidógyűlöletet most sokkal erőteljesebb gazdasági tényezők is generáltak, hiszen a 11 - 12. században fejlődésnek indult  a  pénzgazdálkodás és az árutermelés. A kereszténység régi sérelmei elevenedtek fel a  prédikációkban: nem csupán arra szólítottak fel, hogy vegyék vissza Krisztus szent földjét,  hanem Jézus kereszthaláláért is álljanak bosszút. Ez az ideológia, a magas egyházi körökben –   ha nem is hivatalosan  –    mindig is jelen volt, s a clermonti zsinaton csak felerősödött.  Nem 1095-  ben jelent meg először: 1010 -  ben IV. Sergius pápa enciklikájában már arra hívott fel, hogy „álljunk bosszút a Hit ellenségein”, amit úgy is lehetett érteni,   hogy a kereszténység ellen hajdan elkövetett bűnökre gondolt. Adémar de Chabannes és Rodulf Glaber a 11. század elején már arról   számol  b e, hogy Franciaországban történtek kisebb - nagyobb zsidóellenes megmozdulások. 1063 -ban a mórok ellen az ibériai Barbastroba indított hadjárat során a keresztesek nemcsak a szaracénok, hanem a zsidók ellen is harcba kívántak szállni. II. Orbán  pápa   kiengedte a szellemet a palackból, s már nem tudta elejét venni, hogy Krisztus mai   ellenségei mellett a régi   bűn elkövetői   ellen is fellépjenek.   Krisztus meghurcolásáról  egyre több szó esett az evangéliumi világ visszatérését hirdető prédikációkban. Az Új Jeruzsálemben  pedig már nincs helye azoknak, kik Krisztus vérét vették.  A régóta felgyülemlett   zsidóellenes  indulatok egyszerre a napvilágra kerülhettek.  A zsidók vagyonát már hosszú ideje egyre növekvő irigységgel szemlélték. A hadjáratra a legtöbb lovag csak a zsidóktól felvett uzsorakölcsönök révén tudott elindulni. S mindig ott volt a csábítás, hogy miért is ne vennénk vissza a zsidóktól „jogtalanul” szedett uzsorahiteleiket, hiszen ezzel is csak a keresztes fogadalmunknak teszünk eleget, Krisztus ellenségei ellen harcolunk!   „Miért is törődünk a szaracénokkal, amikor itt, közöttünk is élnek olyanok, akik n em tisztelik a Mi Urunkat, s akiknek az ősei feszítették keresztre az Ő Fiát? Miért engedjük őket élni, s tűrjük el, hogy itt éljenek közöttünk?   […] Krisztus maga is azt jövendölte [gyilkosainak], hogy eljön egyszer a nap, amikor gyermekeim majd bosszút ál lnak rajtatok vérem ontásáért. Mi vagyunk az Ő gyermekei, kötelességünk, hogy megbosszuljuk Őt.”  ( Solomon bar Simson krónikája ) „Irtsuk ki őket a nemzetek közül, hogy az Izráel névre soha többé ne is emlékezzen senki! ”  (  Eliezer bar Nathan krónikája ) „ Kihirdett é k, hogy aki csak megöl egy zsidót, minden bűnéért bűnbocsánatban részesül” (  A Mainzi Névtelen ) A tejjel- mézzel folyó Kánaán aranyhegyeinek ígéretével feltüzelt parasztok elkótyavetyélték mindenüket, hiszen várta őket a Mennyei Város gazdagsága. „Ami a helyhez kötöttek világában oly drága volt, most egyszeriben nevetséges árakon kelt el. […] Minthogy igen sok embernek vált sürgetővé a végeladás, hat anyajuhot –    amelynek nemrégiben még harminc vagy negyven dénár volt az ára –    most öt dénárért kínáltak.” (Guibert de Nogent:  De Vita sua ).  Szegényes javaikért csak a zsidó uzsorások tudtak készpénzt kínálni, akik így hatalmas haszonra tettek szert. Amikor azután az éhező „rongyossereg” már hónapok óta úton volt, s még mindig nem értek el a várva várt „Aranyvárosig”, megbánták, hogy mindenüket pénzzé tették, és természetszerűleg a zsidókat okolták.  A kereszt felvétele bűnbocsánatot is jelentett, így sokan köztörvényes bűnök sorát végrehajtva szerezhettek menlevelet. Sokan a bűnbocsánatot elnyertek közül e l sem jutottak a Szentföldre, sőt, nem igazán állt szándékukban sem. Simeon jeruzsálemi pátriárka nem véletlenül ír arról már 1098 -  ban, hogy „a fogadalmasokat, akik nem teljesítik fogadalmukat […] kiközösítjük és az Egyház közösségéből eltávolítjuk”.   A gyülevész  hadak nem kifejezetten   a zsidók ellen fordultak, csupán tőlük várták a legkisebb ellenállást, a legkönnyebben így rabolhattak büntetlenül. Ezt bizonyítja  az is, hogy Kálmán királynak milyen intézkedéseket kellett foganatosítania, amikor a keresztes ek Magyarországot vették célba. A fosztogató hordákat nem érdekelte különösebben, a magyar –    vagy a későbbiekben a bizánci –    városokban vannak  -e zsidók, félő volt, hogy minden mozdítható értéktárgyra rá akarják tenni a kezüket.    Nem is lehet e helyütt felsor  olni mindazokat a rémtetteket, amiket a bizánci területeken végigvonuló keresztesek műveltek, de nem csupán a schizmatikus görögök szenvedték meg őket, hanem latin keresztények is: Oroszlánszívű Richárd seregei Szicíliában is büntetlenül fosztogathattak. 1095-ben Franciaországban már Nincstelen Valter és társai már végigprédálták a Berry és Aachen közötti utat, keresztény városlakókat öldökölve. A fosztogatás egyébként hozzátartozott a nagyszámú seregek mindennapjaihoz, különösen akkor, amikor az utánpótlás   teljességgel megoldatlan volt. Remete Péter koldusseregének   pedig ennie is kellett. Magyarországra érkezve Gottschalk serege már az első pillanattól fosztogatta a vidéket.  Az ellene felkeltek közül még karóba is húzatott egy magyar fiút, Kálmán király teljes joggal zúzta szét martalóchadát. A keresztesek nem voltak a m ai értelemben véve antiszemiták  . A zsidók  bizonyultak a leg könny ebb p rédának, az   egyház hallgatólagos támogatása és a prédikátorok lázas ideológiája  pedig t ámogatást biztosított a zsidóellenes megmozdulásoknak  , de ezek a legtöbb esetben  nem voltak szervezett, tudatosan megter  vezett akciók.  Nem egy zsigeri antiszemitizmus vezette őket, sok esetben meg elégedtek azzal, hogy megsarcolják a zsidó közösségeket. A kölni és a mainzi zsidók is ezüsttel váltották meg magukat. Remete Péter Trierben pedig kifejezetten „elvárta”, hogy tetemes „ajándékokkal” kenyerezzék le. Maguk a vezetők sem gátolták meg embereiket a zsákmányszerzésben, nem hiába írja Solomon bar  Simson, hogy „a Földet ellepő sáskáknak nincs királyuk, ezért hordákba verődve”  pusztít anak. Boui llon Gottfried esete is jól példázza azt, hogy más volt a hadjárat gyakorlata és más a lánglelkű prédikátorok gyújtó szava. „A féktelen Gottfried herceg, hogy porlódjanak el a csontjai, megesküdött, hogy zsidó vérrel bosszulja meg a keresztre feszített halálát és kiirt minden zsidót a földkerekségen”. ( Solomon bar Simson krónikája ). Az als ó -lotharingiai herceg később az utánpótlás nehézségeit látva megelégedett azzal, hogy elfogadja a zsidók  pénzét, sőt, a császár intésére még kezességet is vállalt biztonságukért. Igaz, voltak olyan megátalkodott ak, akiket semmilyen váltság sem tántorítha tott el. A keresztes vállalatok vonzották a köztörvényes bűnözőket, s menedéket biztosítottak a már többszörösen elítélt gonosztevőknek. A második hadjárat keresztes seregét látva Clairvaux -i Szent Bernát sem írhatott mást, mint „az itt egybegyűlt hatalmas  emberseregletben szinte csakis bűnözők, és istentelenek, rablók és szentségtörők, gyilkosok, esküszegők és házasságtörők találhatók”  (  Az Új Lovagság d  i csérete ). Az első hadjárat vezetői között számtalan a feudális magánharcokban hírhedetté vált, a Treuga Dei   megsértéséért kiközösített rablólovag volt . Emicho gróf maga volt a megtestesült ördög: messze földön rettegett útonálló volt, jó ideje fosztogatásból élt. „Rossz hírű és erőszaktevő életmódját” még a zsidók iránt nem a legjobb indulattal viseltető Aurai Ekkehard is felrótta.  K  ét   évvel C lermont után Simeon jeruzsálemi pátriárka már arról ír, hogy „különösen azokat [biztatjuk, hogy induljanak hozzánk], akik a saját üdvösségükért szándékoznak jönni, s akiknek ép a testük, s rendelkeznek az utazáshoz szükségesekkel”. Isten óvjon attól, hogy Remete Péter seregéhez hasonlatosak jöjjenek újra. Jöhetnek keresztesek, de igazak  , s nem mindenki mindenáron. Máshol úgy ír, hogy annyit „hozzatok magatokkal, amennyiből idáig elértek […], a tapasztaltabb jöjjön a háborúba”.   Az egyháznak volt része abban, hogy a zsidókkal szembeni ellenérzés mindent elsöprő népharaggá váljék. Sok esetben azonban maguk a klerikusok mentették a zsidókat: Speyerben  behúzódtak a püspöki palota falai mögé. A püspök fegyvereseivel fel is lépett a martalócok ellen, és el is fogott néhányat közülük, kiknek büntetésül levágatta a kezét. Igaz, előtte nem átallotta elfogadni a zsidók „ajándékát”. Más kérdés, hogy Mainzban például Emicho, Leiningen ’sötét grófja’ nem kímélte az érseki palotát sem –    annak ellenére, hogy elfogadta az egyház által küldött váltságot –, és ott mészárolt le több száz zsidót. Wormsban Emicho a katedrális szentélye előtt rendezett vérfürdőt. „A zsidók sanyargatója –    hogy vas malomkövek zúzzák porrá a csontjait! –   nem kegyelmezett sem az  aggoknak, sem az ifjaknak, sem a szüzeknek, sem a betegeknek, még a csecsemőknek sem. Még a terhes nők hasát is felhasította, és magzataiknak kitaposta a belét.” ( Solomon bar Simson krónikája ) A kölni érsek is megakadályozta a vérengzést, a mainzi viszont csak úgy fogadta be a zsidókat, ha áttérnek keresztény hitre. S mivel nem tették, sorsukra h agyta őket. Előtte viszont hatalmas összegű váltságdíjat fogadott el a zsidóktól! Prágában Kozma püspök    szenvedélyesen harcolt a zsidók megmentéséért. A leggazdagabb zsidók vagyonukat a templomi kincstárakban őrizhették, melyekről az üldözések után a kleri kusok hajlamosak voltak „megfeledkezni”, ha esetleg az elhalt rokonai kopogtattak érte. Solomon bar Simson is arról ír, hogy Mainzban a püspök és emberei „összetereltek bennünket, fogva tartottak, mint a hálóban vergődő halakat, s miközben elszedték a pénzünket, átadtak bennünket az ellenségnek”.   Az egyház szerepéről és viselkedéséről sem lehet tehát egyértelmű képet alkotni. A héber krónikások gyakran teszik felelőssé a pogromokért a városi polgárokat is. Míg a keresztesek vérengzéseit szinte rezignáltan „tudomásul veszik”, kikelnek az „áruló” polgárok álnoksága, képmutatása és haszonlesése ellen. Sok helyütt a polgárok a „tenyerüket dörzsölve” nézték    konkurenseik lemészárlását, vagy akár be is kapcsolód tak a fosztogatásba. R  égóta áhítoztak a zsidók gazdasági pozíciói   után, s most eljött az alkalom, hogy a helyükbe lépjenek. Való igaz, Mainzban már a keresztesek megérkezte előtt kitört egy zsidóellenes felkelés, Wormsban is maguk a polgárok és a környékből a városba siető parasztok kezdtek a zsidók gyilkolásába. Máshol csalárd módon először menedéket nyújtottak a zsidóknak, majd maguk engedték be a kereszteseket! A Mainzi Névtelen (  A r  égi üldöz tet  ések története ) úgy ír, „a polgárok hamis ígéretekkel csábították őket a házaikba”. Ezzel szemben Kölnben a zsidók    éppen keresztény polgárok házaiban húzódtak meg. A   héber források is alátámasztják, hogy Mainzban is jó néhány jóravaló polgár sietett a segítségükre.   A második keresztes hadjárat során a „hit hidegen izzó lángelméje”, Clairvaux -i Szent Bernát m unkálkodását érték olyan vádak, hogy ő is gerjesztette azokat az indulatokat, melyek a Rajna- vidéken újfent zsidópogromokban törtek ki. 114 6-47-ben „a nyugati világ legnagyobb szónoka” számos toborzó gyűlést tartott . M egszállottsága óriási hatással volt a köznépre,  s a vallásos    buzgóság újra izzó zsidógyűlöletbe csapott át. Mainz, Worms, Speyer és Strassburg közössége nagy vérveszteséget szenvedett, s most még a rablólovagok sem vádolhatók az öldöklésekért, hiszen azokat főként a városi alsóbb rétegek követték el. A   városi szegénység ugyan egy ciszterci szerzetes, Rudolf lázító prédikációinak hatása alatt fordult a zsidók ellen,
Related Documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x