Public Notices

15 pages
49 views

A kényszerítő eszköz fogalma.docx

of 15
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
Mi a kényszerítő eszköz fogalma? A kényszer és az erőszak alkalmazása az állatvilágban és ez emberi interakciók során. A jog és az erőszak kapcsolata. Az állam büntető hatalmi és erőszak-monopóliuma. Mitől válik egy tárgy kényszerítő eszközzé?
Transcript
  1 A k  ényszerítő eszköz fogalma    És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve  gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz …  És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek  színéről; az embert, a barmot, a csúszó -mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.    MózesI.6. 5-7. Különféle szakcikkek, tanulmányok, szakdolgozatok és diplomamunkák olvasása során több esetben találkozta m azzal a szomorú ténnyel, hogy a szerzők nincsenek tisztában a kényszerítő eszköz mibenlétével. Sajnálatos, hogy volt olyan eset is, amikor egy olyan szakértő is keveri egyik szakcikkében a kényszerítő eszközt a magánbiztonságban engedélyezett támadáselhárító- önvédelmi eszközzel, aki meglehetősen gyakran szerepel az országos médiákban rendőrségi, bűnügyi szakértőként.   Mondjuk maga a magyar fogalom „kényszerítő eszköz” azt a képzetet keltheti azokban, akik e szakkérdésben nem mélyedtek el, hogy egy olyan tárgyról, szerkezetről van szó, amivel kényszeríteni lehet valakit valamire . Vizsgáljuk meg hát a fogalom elemeit úgy, hogy szó szerint értelmezzük a kifejezést. Ha most mutatnék egy gumibotot, egy bilincset, egy elektromos sokkolót, egy vízágyút és megkérdezném, hogy ez kényszerítő eszköz - e, valószínűleg sokan azonnal rávágnák, hogy igen. Pedig egyáltalán nem biztos. Hiszen amíg nem megy végig az adott eszköz egy bizonyos eljáráson, melyet rendszeresítésnek neveznek, - és amiről később még beszélni fogok - akkor nem minősül kényszerítő eszköznek   a magyar jogi rendelkezések szerint. Ha mutatné k egy rendőrt   és megkérdezném, hogy kényszerítő eszköz -e, valószínűleg azt válaszolnák, hogy nem.  2 Tessék mondani, a kkor a „testi kényszer”, - ami a magyar törvényekben nevesített kényszerítő eszköz  - és a rendőr   és az általa alkalmazott testi kényszer elválasztható egymástól? Hiszen a megfogás, lefogás, elvezető fogás , leszorítás stb. végrehajtója maga a személy, aki végrehajtja, így a fenti „eszköz - analógia” alapján a rendőrt kényszerítő eszköznek kéne nevezn ünk.  N em tűnik lehetetlennek,   amennyiben azt tekintjük kényszerítő eszköznek, amivel kényszerítünk, de mégis zavart okoz mindenkiben és éppen ezért a válas z, miszerint a rendőr nem kényszerítő eszköz , valószínűleg helyesnek tekinthető . Hogy az- e arról ugyanúgy később szeretnék szólni, mint a rendszeresítési eljárásról. Az eszköz vizsgálatát elvégezve, lépjünk a kényszerítéshez. Több értelmező szótárt megnéztem, lexikonokat böngészgettem, hogy több lehetőséget találjak a kényszerítés definiálására. Aztán letettem arról, hogy itt feleslegesen citáljam nyelvészek, és más tudósok által adott meghatározásokat, mivel erre egyik sem olyan alkalmas, mint az ér  vényes magyar Büntető Törvénykönyv szövege. A 2012. évi C. törvény 195. § szerint, „  Aki mást    erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ” 1   A törvény szövegéből vastagon kiemelt rész leírja a cselekmény elkövetésének módját, erőszak  , - mely valaki (személy) életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető tevőleges magat artás, mely fájdalommal, szenvedéssel, és az ezzel szinte nyilvánvalóan együtt járó sérülés okozásával jár  –   vagy fenyegetés , mely valami a megfenyegetett (kényszerített) személy számára kellemetlen, vagy káros következményekkel járó esemény bekövetkezésének kilátásba helyezését  jelenti. „  Az erőszak lehet lenyűgöző erejű, akaratot megtörő (vis absoluta) s lehet a sértett ellenállását feltételező, akaratot hajlító (vis compusiva is).  A bűncselekmény tárgya a cselekvési szabadság (ez sérül)  mely két részből áll, az akarat elhatározás szabadságából (belső szabadság) és a cselekvés  szabadságából (külső szabadság)” 2   Az itt jelzett kétféle minőségű jogi erőszak  -fogalomnak és a jogi tárgynak később jó hasznát vehetjük, mikor a kényszerítő eszköz lény egét vizsgáljuk. 1  2012. évi C. törvény 195. § 2   Magyar Büntetőjog - Különös Rész Szerkesztette: Dr. Horváth Tibor,dr. Lévay Miklós Wolters Kluver Kft.2013.  3 Most, miután az eszközről és a kényszerítésről néhány gondolatot megosztottam, térjünk rá arra, miért is alkalmazunk mi emberek  –   és az állatok  –    egymás ellen erőszakot?   Az erőszak mindig valamilyen cél érdekében nyilvánul meg. Ha nagy on kiterjesztő módon vizsgáljuk a kérdést, már a növények is erőszakosak egymással. A fojtó füge támaszként használva a fákat, végül lassan elpusztítja a fát, melyre felkapaszkodott, a fagyöngy élősködik, elszívva a tápanyagokat, de nem öli meg a fát, és a végtelenségig lehetne a sort folytatni. A cél egyértelmű a túlélés, és szaporodás.  Az állatoknál már sokkal bonyolultabb dolgokat tapasztalunk, a cél már nem CSAK a túlélés . Konrad Lorenz Az agresszió című könyvében  pontosan és részletesen írja le az állati agresszió fajtáit. Hogy megérthessük az állatoktól az emberig vezető gondolatmenetét, a könyvből több idézettel szolgálok.   „  A könyv az agresszióról szól, vagyis az állatnak és az embernek a saját  fajtájára irányuló harcias ösztöneiről.” 3   A szerző ezzel a mondattal már az előszóban nyilván valóvá teszi, hogy az agresszió az állatok között a csoporton belül kialakuló erőszak.  Azért, hogy ne csak saját kijelentésemre alapozzunk, természetesen az agressziót és az erőszakot értékelő tudományos művekre is  támaszkodhatunk. Az agressziót Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió   című több kiadást megért könyvében így határozza meg: „  Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy jelképes formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy  fájdalmat okozzon. ” 4  Ahogy dr. Móré E. Csaba az agresszió világa című publikációjában írja:   „  Az agresszió megvalósult támadási szándék, két fél között az egyik hátrányára létrejött erőszakos cselekedet  ” 5   Nyilvánvaló tehát, hogy az agresszió erőszak alkalmazása másokkal szemben, a célja azonban nagyon sokféle lehet. 3  Konrad Lorenz:Az Agresszió Cartafilus kiadó Budaoest 2000 https://www.slideshare.net/Dithee/konrad-lorenz-az-agresszi 4   Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió  eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/3894 5  dr. Móré E. Csaba az agresszió világa http://www.kallokorhaz.hu/files/public/pdf/agresszio.pdf  4 Ha tovább olvassuk Lorenz fejtegetéseit pontosan látható hogy miként értékeli az agresszió szerepét. „A kívülálló a darwini „harc a létért” kifejezés hallatán –   amellyel már nemegyszer visszaéltek  –, tévesen, a különböző fajok egymás közötti harcára  gondol. Valójában az a „harc”, amire Darwin gondolt, s amely az evolúció mozgatórugója, főként egymással közeli rokonságban állók konkurenciaharca.” 6    A konkurenciaharc tehát agresszív cselekedetekben nyilvánul meg és nagyon sok okból (céllal) valósulhat meg. Lehet öncélú, indulatvezérelt, vagy másként értékelve antiszociális, de lehet proszociális, vagyis a közösség érdekében végrehajtott, vagy a közösség által elfogadott, vagy pozitívként értékelt. Ahogy az állatvilágban, úgy az emberi társadalomban is mindenki valamilyen  pozíciót foglal el egy-egy adott csoporton, közösségen belül, és azt a pozíciót, amit éppen az adott pillanatban elfoglal, azt többé-kevésbé mindenki pontosan érzékeli. A pozíció a rangsorban elfoglalt hely, és mindenki igyekszik a rangsorban elfoglalt helyének megfelelő magatartást tanúsítani, még akkor is, ha egyébként az aktuális pozíciójával elégedetlen. Az állati viselkedés talán leghíresebb kutatója, mind a mai napig érvényes megállapításokat tett arról, hogy az agresszió alapvető jellemzője minden állatnak, és a csoportképzés, és a csoporton belüli rend megteremtését szolgálja. Mit is ír erről Lorenz?   „A rangsor jelenségét házityúkokon elsőként Schjelderup -Ebbe vizsgálta, és csípésrendnek nevezte el. ”   Most már tudjuk, honnan ered a kifejezés, mely nem más, mint a fizikai erőszak alkalmazásával kialakított, a csoportbeli pozíció elfoglalásához vezető, de a csoporton belül elfogadott agresszió. Ez az agresszió az emberi társadalomban is szerepet játszik, hiszen mindenki átélte, amikor a nála erősebb testvér, vagy óvodai csoporttárs elvette tőle az éppen nála lévő játékot. Ugyanezt persze később finomítjuk, de mindig van , aki előretolakodik, bevág elénk az úton,  mai kifejezéssel élve „beszól”, vagy csak testi erejét fitogtatva pózol és szempárbajt vív velünk. Késztetéseink cseppet sem különböznek az állatokétól, hiszen azok Lorenz szerint  –   igaz ezt több kutató vitatja  –   ösztönösek. 6  Konrad Lorenz:Az Agresszió Cartafilus kiadó Budaoest 2000 https://www.slideshare.net/Dithee/konrad-lorenz-az-agresszi  5 Az állati és emberi viselkedés a legtöbbször érzelmi viszonyuláson alapszik, melyet csak részben befolyásol az értelem, az agresszió pedig rendezett viszonyokat teremt kisebb-vagy nagyobb csoportokon belül. Tökéletesen ráépül erre az, amit Carl Sagan professzor írt az Éden sárkányai című könyvébe n az agy evolúciójáról, amelynek egyik elméletét Paul MacLean dolgozta ki, és három részre osztotta az emberi agyat, Hüllőkomplexumra, Limbikus rendszerre és a Neokortexre. A Hüllőkomplexum tartalmazza agyunk minden olyan részét, mely az érzelmekért és a létfenntartásért felel. Az a rész, melyet a legcsekélyebb mértékben tudunk csak befolyásolni. Meggyőződéssel értek egyet Lorenz szavaival, mely precíz kíméletlenséggel szembesít önmagunkkal; „De nézzünk egy kicsit magunkba, és próbáljuk meg minden nagyképűség nélkül, de az elvetemült bűnöző lelkiismeret  -furdalásától is mentesen végre egyszer elfogulatlanul kimondani, mit is kívánunk agresszív, felindult állapotban az azt kiváltó embertársunknak. Azt hiszem, nem tüntetem föl magamat jobb  színben, mint amilyen vagyok, ha azt állítom: a célt jelentő, ösztöneimet kielégítő végcselekvés nem ellenségem megsemmisítése. Az igazán boldogító élmény ilyenkor, minden kétséget kizáróan, néhány ízesen csattanó pofon, esetleg izgalmasan ropogó állkapcsok zenéje, ám sosem a hasfelmetszés vagy az agyonlövés. A kívánatosnak tartott végeredmény sem az, hogy az ellenfél holtan heverjen lábainknál, ó, nem, legyen csak jól megpuhítva, és ismerje el testi, vagy ha pávi án az illető, szellemi fölényemet is. S mert jómagam alapvetően csak olyan alakokat tángálnék el, akiknek a leigázás ilyetén formája semmit se ártana, hát idevágó ösztöneimet sem tudom mélyen elítélni. Persze be kell látnunk, hogy egy kiadós verésből könny en lehet emberölés, például, ha véletlenül fegyver van a kezünkben. Ha tehát mindezt összefoglaljuk, meg kell állapítanunk, hogy az intraspecifikus agresszió nem maga az ördög, sem nem  pusztító elv, mint ahogy azt se mondhatjuk, hogy „az az erő, mely csak rosszat akar, és csak jót ad elő”, egész egyszerűen része minden lény rendszer  - és létfenntartó organizációjának, s  –   mint a földön minden  –    hibásan is működhet, életet semmisíthet meg, ám a szerves alakulás nagy történésében alapvetően a  jóra rendelődött.   S akkor még figyelembe se vettük azt, amiről majd csak a 11.  fejezetben olvashatunk, hogy a két nagy konstruktőr, a mutáció és a szelekció, minden törzs- és családfa nevelője, épp a fajon belüli agresszió rakoncátlan és durva ágát választotta ki, hogy a személyes barátság és szeretet megannyi ékes  szirma virágozzék rajta. ” 7    7  Konrad Lorenz:Az Agresszió
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x