Leadership & Management

356 pages
68 views

A keleti egyházak szentségi joga

of 356
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
A keleti egyházak szentségi joga
Transcript
  S󰁺󰁡󰁢󰃳 Péter A keleti egyházak szentségi joga   COLLECTANEA ATHANASIANA 󰁩. 󰁳󰁴󰁵󰁤󰁩󰁡 󰁩󰁩. T󰁥󰁸󰁴󰁵󰁳 / F󰁯󰁮󰁴󰁥󰁳󰁩󰁩󰁩. M󰁡󰁮󰁵󰁡󰁬󰁩󰁡 󰁩󰁶. I󰁮󰁳󰁴󰁩󰁴󰁵󰁴󰁩󰁯󰁮󰁥󰁳 󰁶. V󰁡󰁲󰁩󰁡 Sorozatszerkesztők: Szabó Péter Véghseő Tamás  S󰁺󰁡󰁢󰃳 Péter  A keleti egyházak szentségi joga –összehasonlító bemutatás–  Nyíregyháza 󰀲󰀰󰀱󰀲  Kiadja a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola H-󰀴󰀴󰀰󰀰 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 󰀱󰀳-󰀱󰀹.Tel.: +󰀳󰀶 󰀴󰀲 󰀵󰀹󰀷-󰀶󰀰󰀰www.atanaz.huE-mail: atanaz@atanaz.huFelelős kiadó: Véghseő TamásBorítóterv: Pamuk Lóránt A borítón látható Szent Atanáz-ikon Kisléghi Nagy Ádám műveNyomdai előkészítés: Balogh KatalinNyomdai kivitelezés: Kapitális Kft., Debrecen © Szabó Péter, 󰀲󰀰󰀰󰀸ISSN 󰀲󰀰󰀶󰀳-󰀵󰀷󰀹󰀶ISBN 󰀹󰀷󰀸-󰀶󰀱󰀵-󰀵󰀰󰀷󰀳-󰀱󰀱-󰀳N󰁩󰁨󰁩󰁬 󰁯󰁢󰁳󰁴󰁡󰁴: Dolhai Lajos censor deputatus  I󰁭󰁰󰁲󰁩󰁭󰁡󰁴󰁵󰁲:   Fülöp hajdúdorogi püspök   󰀲󰀰󰀱󰀲. június 󰀱. COLLECTANEA ATHANASIANA 󰁩󰁩󰁩. M󰁡󰁮󰁵󰁡󰁬󰁩󰁡  vol. 󰀱   Előszó Ez a kötet –véletlen egybeesésként– éppen a magyar görögkatolikus egyház sajátjogú kodifi-kációjának kezdetén jelenik meg. Mivel a szentségi jog szabályozásának megújítása e folyamatnak sarkalatos eleme, szükségesnek tartjuk, hogy –az alábbi „Bevezetés”-ben szereplő gondolatokon túl– a jelen kötet olvasásához a görögkatolikus közönség sajátos, a helyi kodifikációnk szemszögéből megfogalmazott kiegészítő szempontokat is kapjon.Egy a Keleti Egyházak Kánoni Törvénykönyvének ( CCEO   󰀱󰀹󰀹󰀰) tartalmi bemutatására törekvő mű kidolgozásába még római tanulmányaink idején, a ’󰀹󰀰-es évek első felében fogtunk. A későbbi-ekben a ránk háruló feladatok változásából adódóan a kézirat tartalmi és műfaji arculata is fokoza-tosan alakult. Az eredetileg inkább a keleti kodifikációra és alkotmányjogra koncentráló, kézikönyv-szerű írás –a KJPI-ben és a GKHF-en folyó oktatási tevékenységünk igényeihez is igazodva– lassan egy a keleti törvénykönyv egészének bemutatását megcélzó, traktátus jellegű munka formáját kezdte ölteni. Ennek a kiadatlan jegyzetnek az évek során több, fokozatosan bővülő verziója született. Ebből a további munkálatokat igénylő kéziratból –a habilitációs eljárásunk sürgetővé válása miatt– egyelőre csak egyetlen, a keleti szentségi jog sajátosságait   tárgyaló fejezet került lezárásra, mely a jelen kötet törzsanyaga. A 󰁩󰁩. Vatikáni Zsinat keletieket érintő rendelkezéseinek, s az ezekre épülő közös keleti jogszabá-lyoknak ( ius commune  ) a pontos megértése és helyi egyházakba történő zökkenőmentes átültetése széleskörű háttérismeretek  et igényel. A jelen munka a szentségi jog terén e nélkülözhetetlen adatok hozzáférhetőségét igyekszik segíteni. Az elmúlt évtizedek tapasztalata ugyanis azt mutatja, hogy az említett rendelkezések befogadásával kapcsolatos fenntartások nem kis mértékben a kérdéskört érintő ismeretek hézagosságára vezethetőek vissza. A keleti kódex és a liturgikus instrukció fordí-tásának és tartalmi megismerésének korábban mutatkozó hazai hátráltatása ráadásul azt az érzetet erősíthette a papságban, hogy ezek a jogszabályok egyházunkra komoly veszélyeket rejtenek, kö-zösségünk „ortodoxizálását” célozzák. A jelen munkában nem egy olyan példát találhatunk, mely azt bizonyítja, hogy a mai köztudatban egyoldalúan ortodox szokásnak vélt szentségfegyelmi sajá-tosságok egy jelentős része korábban a római egyházban is általánosan bevett volt! E tények meg-felelő figyelembe vétele, illetve a katolikus szentségi és liturgikus tudományok e téren kiérlelődő, a korábbinál –főleg a felértékelődő biblikus és patrisztikus szempontoknak köszönhetően– gazdagabb látásmódja azt bizonyítja, hogy a keleti egyházak hiteles hagyományaira a katolikus hit tartalmáról alkotott összkép ünk teljesebb megőrzése és elmélyítése szemszögéből is pótolhatatlan küldetés hárul. Éppen ez a zsinati felismerés áll a „hiteles” –értsd: az eredeti forrásoknak megfelelő, azok állandó   (történeti korszakokon átívelő) elemeit az adott kor körülményei közé leképző  – keleti hagyományok felélesztésének igénye mögött. A katolikus identitás meghatározó eleme egyrészt az apostoli tradícióhoz való töretlen hűség  , másrészt az Apostoli Szentszék iránti bizalom és engedelmesség  . Csak reméljük, hogy a hatályos keleti  jogszabályoknak a jelen munkában előtárt történeti és teológiai ismeretekből fakadó pontosabb megértése a görögkatolikus olvasóban az imént említett alapjegyeket fogják erősíteni. (Fontos érte-ni, a történeti példák önmagukban nem közvetlen kodifikációs javaslatok, szerepük inkább az, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályokat háttérbe állítsák, s így a kodifikáció lehetséges mozgásterét további adatokkal gazdagítsák.) A szentségjog történeti szemléletéből kiolvasható egyik fontos tanulság, hogy az egyház szent-ségi-liturgikus fegyelmében sincs egyoldalúan idealizálható aranykor. (Elhajlásokra pont akkor ke-rült sor, amikor egy időszak doktrínája az őt megelőző történeti korszakot –a tradíció egész  ének diakrónikus   szemléletét mellőzve!– próbálta idealizálni, azaz magával a tradíció szinte tökéletes meg-
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x