Documents

9 pages
44 views

A kelet-európai átalakulás globális összefüggései_Eszmélet116.pdf

of 9
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
A Hasított fa című könyv alakított a világképemen, mégpedig az államszocializmussal kapcsolatos összefoglalójával. Bár ismertem korábban a szerző, Böröcz József megközelítésében az államszocializmus vitáit, de mégis az államszocializmus vita egy
Transcript
     A   S   Z   T   A   L   K   Ö   R   Ü   L         5        1 GERŐCS TAMÁS  A kelet-európai átalakulás globális összefüggései  Kele-európai elméle  Böröcz József köeének főkén az államszocializmussal kapcsolaos összefoglalója az, ami világképemen alakíot. A köe nem annyira  valami úja nyúj, vagy leplez el olyasmi, ami korábban ne udunk  volna, min inkább újra kereezi a viá, s előveszi azoka a kérdé-seke, amelyek ma is akuálisak – arról, hogy mi is gondoljunk az államszocialisa korszakról Magyarországon.  Az egyik kérdés, ami kiemelnék, s ami egyébkén a könyvnek is egyik közponi kérdése – de előjöt korábban az  Eszméle   e émával foglalkozó köeében is* 1  –, a ulajdon  és a ulajdonáalakulás  émaköre.  Amikor az államszocializmusra gondolunk – akár örénei visszae-kinésben, akár a jövőbe ekinve, hogy hogyan képzelünk el egy más  világo, min amiben élünk –, a ulajdon kérdése nagyon fonossá  válik. Van-e, lehe-e a magánulajdonnak szerepe szocialiszikus vagy poszkapialisa ársadalmi viszonyok közöt, vagy egy ilyen ársadal-ma mindenképpen a magánulajdonon kívül kell elképzelnünk? Ha a magánulajdonon kívül képzeljük el, akkor milyen apaszalaaink  vannak arról, hogy milyen ulajdonformák léezhenek? Ezek milyen aralommal ölheők meg, s az államnak ebben milyen örénei szerepe vol eddig? A rendszerváláskor mikén men végbe ez a ulajdonáalakulás – nem csak a jogi formaválás érelmében. Milyen ársadalmi aralmak válozak meg a „ulajdonvákuumban”, ahogyan Böröcz József e fogalma használja. Ez emelem ki ehá min olyan kardinális kérdés, amely mellet a rendszerválás érékelésekor vagy el szokak menni, vagy a vele *1 Krausz Tamás – Szigei Péer (szerk.):  Államszocializmus . Eszméle Könyvár, Budapes, L’Harmatan Kiadó – Eszméle Alapívány, 2007.     A   S   Z   T   A   L   K   Ö   R   Ü   L         5        2 kapcsolaos diskurzusok nem kezelik kiemel kérdéskén. Lehe-e például önmagában az állami ulajdon, a közulajdon egy rendszer megreformálására képes, forradalmi elemnek ekineni? Vagy ez nem ilyen egyszerű jogi kaegóriákon múlik, hanem ami fonos kérdés, az a közulajdon ársadalmi viszonyokba ágyazódása? Izgalmas let volna ebbe jobban belemenni: amikor József az állami ulajdon próbálja érelmezni, kérdés, hogy mennyire lehe a ulajdon ársadalmasíani, és vajon ez úlmegy-e a pusza jogi kaegóriákon. Ez fonos via, s ebből a szemponból a köeben jó let volna ez a kérdés nemcsak az érvek szinjén felenni, hanem kicsi magá a viá és annak egyes szereplői is bemuani. A másik dolog, ami hiányolam: az informális és a formális inéz-mények  kapcsolaának részleesebb elemzése. Ami a különböző ársadalmi formációkban láunk – legyenek őkés vagy nem őkés ársadalmak –, annak van egy  formális  inézményi ese, ami a ársadalomudósok szerenek modellezni. De ezek sosem önma-gukban léeznek, hanem mindig beágyazódnak valamilyen kevésbé láhaó, informális  viszonyoknak nevezheő hálózaokba, ársadalmi szerveződésekbe, és ezeknek nagyon fonos szerepük van a formális inézmények kialakulásában és fejlődésében. Maga a kérdés elég jól kijön a könyvből; például a hevenes évek gazdasági áalakulásában a házáji, a maszekolás szerepéről, abban, hogy elinduljon egyfaja gaz-dasági rendválás, ami jóval megelőze a poliikai rendszerválás. Ez megin csak egy nagy via, és nemcsak Kele-Európában, s nemcsak konkré örénei szemponból, hanem abban az érelemben is, hogy a formális és informális inézmények álalában hogyan kapcsolódnak össze a ársadalmi viszonyokban.  A harmadik aspekus módszerani  kérdés. A könyv alán egyik legnagyobb hozzáadot éréke az, hogy jelenünke és múlunka – a rendszerválás – megpróbálja a világrendszer-elméle módszera-nával újraérelmezni E módszerani kereezés egyik célja, hogy megismerjük és megérsük önmagunka. Mer ahogy gondolkodunk magunkról, az, sajnos, úlságosan beágyazódik olyan fogalmakba és udásokba, amelyeke nem mi hozunk lére magunkról, hanem a nyugai udományokból vetük á. Ahhoz, hogy valóban meg udjuk éreni sajá szerepünke – nemcsak a nyugai udás felől, hanem sajá élményeinkből is –, e öréneeke – például az államszocializmus öréneé, a rendszerválás öréneé –, úgymond, a nyugai ársa-dalmakon kívüli ársadalmi valóságból kell udnunk rekonsruálni. Ez nem (sem) csupán empirikus kérdés, hanem módszerani kérdés is,     A   S   Z   T   A   L   K   Ö   R   Ü   L         5        3 ami másfaja elmélei megközelíéssel kell emaizálnunk – e köe is alán erre esz kísérlee. Egyeérek Földes Györggyel abban, hogy jó let volna öbbe hivakozni a ketős ársadalomra  vonakozó magyar elemzésekre, főleg Erdei Ferencre. Bizonyos kérdések előjötek a parasz-pol-gárosodás, a vidéki polgárosodás kapcsán – például, hogy hogyan  vélekedek róla a szociológusok a havanas-hevenes években. Ám igazából ennek a kérdésnek az alaposabb iszázása hiányzik, pedig  jó let volna belemenni. A könyv műfajával kapcsolaos kriikákkal is egyeérek, bár hozzáeszem, hogy egy ilyen anulmánygyűjemény műfajá nem lehe ponosan behaárolni – annál ez eklekikusabb. Az eklekikusság abból adódik, hogy a különböző anulmányok más-más műfaji szerkezeben, más célok menén íródak. De ez nem zavaró, mer alapveően nem fogalmi iszázásokkal, módszerani finomsá-gokkal foglalkozó, akadémiai köetel van dolgunk. Ez ennél sokkal esszéiszikusabb munka, amely adot ponokon didakikus leírásoka aralmaz, amelyek inkább különböző elméleekre ámaszkodnak. A legöbb anulmánynál az vetem észre, hogy nem akadémiai célból íródot. Az sem bizos, hogy poliikai célból, ám az fonos célja, hogy Kele-Európából nézve akarja megéreni a világrendszer válozásai, illeve érelmezi újra azoka a fogalmaka, amike erre használnak a udományban, csak éppen mások, máshol és más szemponok szerin. E cél felől nézve, a köe esszéiszikus formája jól eljesí.  Ketős függőség   A ketős függőség elmélee, szerinem, hasznos, és inkább a függőség fogalma az, ami fonosnak arok: beleillik a világrendszer- és függő-ségi elméleek hagyományába. Eszerin, az államszocialisa kísérlee úgy érdemes érelmezni, min amely nemcsak önmagában, belülről fejlődöt valamilyen irányba, hanem beágyazódot a nemzeközi munkamegoszásba, s számos függőségi viszony megörököl. Ilyen érelemben, a belső folyamaoka – például a ervalku folyamaá is –, globális egészkén kell megérenünk. Egyékén hasznosnak arom e módszerannak az a kísérleé is, hogy a függősége és egyálalán a modernizációs kísérleeke ne csak gazdasági folyamakén vegyük figyelembe, hanem nézzük meg az is, hogy hogyan ágyazódak be számos más inézményi szférába. Hogyan kapcsolódot egymáshoz a gazdaság és a poliika, s hogyan hogyan kapcsolódak hozzájuk     A   S   Z   T   A   L   K   Ö   R   Ü   L         5        4 ideniások és narraívák? A ketős függőség, amely mindez a gazda-sági és geopoliikai függőség dialekikája menén próbálja megéreni, innovaív megközelíés. It sok fonos részle van jelen, például hogy a Szovjeunió hova helyezzük el ebben a kereben, ami valóban nem egyszerű felada. A kérdés annyiban még kicsi ovább is vinném, hogy e megközelíésnek van egy már-már úlzotan erős kele-eu-rópai fókusza, amely Kele-Európá hajlamos, úgymond, az áldoza szerepében bemuani. Miközben a nemzeközi munkamegoszásnak ez egy olyan helyszíne, amely egyrész közveíi a nemzeközi kizsák-mányolás, másrész viszon a őkés ársadalmi viszonyok formái délre és keleebbre olja á. Kele-Európa ehá nemcsak elszenvedője annak, hogy a világgazdaság válsága kirobban és ázúdul raja, hanem maga is közveíője és visszacsaolója e folyamanak. Kele-európai  vállalaok vagy bizonyos ársadalmi csoporok, például, adot eseben, kapializálódni is udak az 1970-es és 80-as évek válságában, ami nagyon fonos anulság, és visszaköszön későbbi korokban is. Én úgy láom, hogy a mosani kele-európai poliikai eliek is alapveően a  világrendszer válságából udnak előny szerezni. A válság kérdése egyébkén nem csak az eliek felől érdekes. Visszaérve, nekem ez a szempon kissé hiányzot a köeből, amely a kele-európai moder-nizáció kapcsán úlságosan az áldozai szerepre helyezi a hangsúly.  A rendszerválás érelmezései Úgy láom egyébkén, hogy a köeben – és a szélesebben ve államszocializmus-viában – Böröcz József nem érvel az államkapi-alisa érelmezés mellet, bár mivel nem is hivakozik erre a viára, állásponja nem eljesen egyérelmű. Lehe, hogy azér foglal állás az államkapializmus mellet, mer az államszocialisa kísérle ársa-dalmi vívmányai öréneileg korszakokra bonva muaja be. Ebben az érelemben nem a világkapializmus örénelmi kierjedéséről  van szó, hanem egy olyan kísérleről, amely – kifullad  . Böröcz ezzel kapcsolaban nem beszél árulásról, a dönő moívum a könyvben inkább a modernizációs kísérle kimerülése. Ponosabban: beindul a periferizáció, ami a könyv főleg magyar, illeve kele-európai szemponból jár körül – nagyon jól. A fókuszba állíot kérdés ehá az, hogy mi örén valójában a nemzeközi rendszerben, ami idővel, felgyorsíot formában, a érség periferizációjá idéze elő. Böröcz ez a kérdés nagyon széles geopoliikai érelmezési kereben helyezi     A   S   Z   T   A   L   K   Ö   R   Ü   L         5        5 el. Számomra a köe egyik hozzáadot éréke pon az vol, hogy a szerző jócskán úlmua az államszocializmus érékelésén. A fő kérdés éppen a rendszerválás uáni évek alakulása, s azon belül leginkább az, hogy mi lesz mos   , hova ar ez a folyama napjainkban. It rögön ké komoly nemzeközi kérdés is előjön. Az egyik Kína szerepének és a nemzeközi rendszerben végbemen árendeződésnek az érelme-zése; ez ugyanis a periferizációs folyamatal kapcsolaban is fonos.  A másik pedig az Európai Unió szerepe. Böröcz érékelése szembe megy a mainsream mel, amely az Európai Unióval kapcsolaban min-denhonnan nagyon rögzül echnokraa-modernizációs diskurzus ömlesz ránk. Ebbe kriikailag beleállni, ráadásul az EU eufóriájának időszakában, báor dolog vol. Böröcz megnézi például, hogy milyen geopoliikai rendszer az, amely az Európai Unióban inézményesül. It kriikusan az is megjegyezném, hogy a hegemónia-érelmezésnek  jobban örülem volna, min a koloniális birodalmi kereezésnek, amely ráadásul inkább egyfaja diskurzuselemzésen alapul. Ebbe a kérdésbe részleesebben bele leheet volna menni. Például hogy az EU inézményei, amelyekbe ezek az országok a periferizációs folya-mauk kellős közepén kapcsolódak be, felzárkózásuka hogyan eszik még valószínűlenebbé. A felzárkózás émaköre – min e modernizá-ciós narraívának a közbeszédben is megjelenő kérdése – egyébkén a másik fonos kérdés, s ez is az Európai Unióval függ össze. Nagyon izgalmas, ahogyan ez Böröcz megpróbálja leleplezni. Közveve ez a kérdés is összefügg az államszocializmus-érelmezéssel. Hiszen nemcsak az államszocialisa modernizáció bukása a kérdés, hanem az uána jövő örénei ámene mikénje is, ami áveze az EU-csalako-zás öréneébe, és az ezzel kapcsolaos illúziók elveszésébe.  EU-hegemónia  Az Európai Unió nem puszán birodalmi örekvések új, koloniális projekben való megesesülésekén fognám fel, hanem min sokkal öbb szinen zajló inézményi folyamao  . Inkább hegemóniaépíés mondanék. E hegemónia válságá lájuk nagyban és különböző helyi szineken, kicsiben is.Igazából az EU-n belüli hegemóniában a globális hegemónia esesül meg, az, ahogyan globálisan megszervezik a munká, és ahogyan köré egy szélesen vet poliikai rendszer, egy nemzeközi inézményrendszer épül ki, majd kerül mos válságba. Vagyis az
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x