Calendars

22 pages
58 views

A kálnoki református templom régészeti kutatásának rövid ismertetése

of 22
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
Archaeological researches made at the Calvinist church in Kálnok (Calnic, Covasna county) Between 2007–2008 preventive archaeological investigations were made at the Calvinist church in Kálnok (Calnic), Valea Crişului township, Covasna county. During
Transcript
  261 Bevezető Gödri Miklós Szabolcs kálnoki református lel-kész 30/2007 számmal iktatott felkérésére, valamint a Kovászna megyei Kulturális és Egyházügyi Igaz-gatóság 193/15.03.2007 iktatószámú átirata alapján előzetes régészeti feltárást végeztünk a kálnoki refor-mátus templomnál. 1   A régészeti feltárásra, a viszonylag szűkös anya-gi fedezet miatt, három különböző időszakban ke-rült sor. 2007 márciusában egy szelvénnyel feltártuk a templom északi oldalán, a hajó és a szentély találko-zásánál megfigyelhető repedés környékét. 2007 szept-emberében befejeztük a templom északi fala mellett a sekrestye és a csonttár feltárását, alapfeltárásokat vé-geztünk a templom déli és nyugati oldalán, valamint egy nagyobb, szondázó jellegű felületet nyitottunk a templom szentélyének déli részén. 2008 augusztu-sában a templom belsejében található szuvatréteg el-hordását felügyeltük, és feltártuk az e munkálat során felszínre került falmaradványok alapjait. A feltárás során sikerült meghatározni a templom építési szakaszait, valamint a régészeti leletek tükré-ben bizonyítást nyert, hogy a református templom volt Kálnok legrégebbi, már a 13. századtól létező temploma. Kálnok rövid története  A falura vonatkozó közép- és kora újkori adatok igencsak szűkszavúak, és a következőképpen össze-gezhetőek:Kálnokban már a középkor folyamán létezett egy templom. Erre utal az a tény, hogy 1332-ben, a pápai tized begyűjtésekor a kálnoki László pap évi jövedel-mének egytizedeként hét régi báni dénárt fizetett. 2 Utóda, Péter pap 1334-ben három régi báni dénárt adott tized gyanánt 3 , amit az őt a parókián követő Lőrinc pap ugyanazon évben még három obolus be-fizetésével 4  egészített ki. A következő, Kálnokra vonatkozó feljegyzés a 16. század második feléből származik. Az 1566. november 30-án Nagyszebenben megtartott országgyűlés hatá-rozatot hozott Szászsebes város falainak újjáépítésére, aminek érdekében az erdélyi és ezáltal a székelyföldi szabad portákra is 25 dénáros adót vetettek ki. Az adó 1567-ben elvégzett begyűjtésekor a Kalnok néven sze-replő faluból 11 kapu után szedtek adót. 5 1602-ben a császári udvar által elrendelt és Ge-orgio Basta tábornok, Erdély kormányzója által vég-rehajtott katonai összeírásban Kálnokon 11 lófő és 6 szabad székely, valamint 1 jobbágy lustrált. 6   A Bethlen Gábor fejedelem (1612–1628) ál-tal elrendelt, 1614. február 17–23. között elvégzett Maros-, Udvarhely-, Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, vala-mint Csík-Gyergyó-Kászonszékbeli főnépek, lófők, gyalogpuskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása során Kálnokon egy nemest, 17 ló-főt, 2 gyalogpuskást és 15 jobbágyot vettek számba. 7 1635. október 19-én, az I. Rákóczi György (1630–1648) uralkodása idején elvégzett Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék katonai összeírásakor Kálnokon 2 nemest, 17 lófőt, 2 lófő özvegyét és 3 gyalogpus-kást írtak össze. 8  Ugyanekkor Sepsiszentkirálynál megemlítik a helybeli Zsigmond Balázs famíliájá-ba nősült, felesége családjának ottani lófői jószágát birtokló István deák kálnoki (unitárius?) iskolames-tert. 9  Talán mert más helységben volt birtokos, neve faluja összeírásban nem szerepelt.1670 körül, a háromszéki nemesek, lófők és gya-logpuskások összeírásakor Kálnokról 1 nemes és 9 lófő nevét vették jegyzékbe. 10  Az 1680. április 20-án, Sepsiszék (Nagy)Bölönben megtartott lustráján 22 kálnoki illetőségű lovas 11 , valamint Jancsó Péter századában három gyalogos 12  neve szerepel.1683. őszén, a bécsi hadjárat utáni időszakban az I. Apafi Mihály (1661–1690) által elrendelt székely 1  Műemlék száma: CV II-m-A-13159.01; Régészeti helyszínszáma: 64078.02. A kutatás első szakaszát (2007. március) Méder Lóránt László, a következő két szakaszt Bordi Zsigmond Lóránd végezte. 2  EO, II, 393, 1080; DIR, XIV, C, III, 152. 3  EO, II, 394, 1082; DIR, XIV, C, III, 181. 4  EO, II, 394, 1082; DIR, XIV, C, III, 202. 5  SzOkl Ús, VII, 63. 6  SzOkl Ús, IV, 67. 7  Uo., 408. 8  SzOkl Ús, V, 75–77. 9  Uo., 61. 10  SzOkl Ús, VII, 194. 11  Uo., 306. 12  Uo., 335. Bordi Zsigmond Lóránd – Méder Lóránt László  A KÁLNOKI REFORMÁTUS TEMPLOM RÉGÉSZETIKUTATÁSÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE  A S 2009, 261–282  262 BORDI Zsigmond Lóránd – MÉDER Lóránt László katonai összeírás során Séra István hadnagy lovas szá-zadában 23 kálnoki lovast 13 , valamint Jancsó Péter századában 4 kálnoki gyalogost 14  tartottak nyilván.1722-ben a VI. (III.) Károly német-római császár és magyar király által elrendelt általános összeírásban (Conscriptio Carolina)  Kálnokon 1 armálista nemes, 27 szabad (lófő és gyalogos), 19 jobbágy, 1 zsellér család, valamint 1 ún. kóborló lett nyilvántartásba véve. 15  Ugyanekkor a faluban 26 lakott, valamint 20 lakatlan telket írtak össze. 16  A reformáció során Kálnok unitárius hitre tért, és a 17. század első felében ez a felekezet volt több-ségben. 1619-ben Keserűi Dajka János református püspök Háromszéken tartott látogatása során hatá-rozottan fellépett az unitárius vallás követői ellen, csak akkor hagyva meg hivatalukban a papokat, ha azok áttértek a református hitre. Ennek ellenére Kál-nok továbbra is megmaradt unitáriusnak, de a püs-pök erőszakos fellépésének köszönhetően a reformá-tus hívek száma egyre gyarapodott, annyira, hogy a 17. század közepére meghaladta az unitáriusok lét-számát. 1666-ban a fejedelmi biztosok a többségben levő reformátusoknak ítélték a templomot, míg az unitáriusok nem egészen egy évtized múlva, 1674-ben, Daniel István támogatásával építették fel saját, a falu felső felében ma is álló templomukat. 17 1869-ben, az Orbán Balázs által közölt statisz-tikai adatokból megállapítható, hogy Kálnok 659 lakosából 346 református, 15 katolikus, 283 uni-tárius, 9 görög katolikus, valamint 6 személy más vallású. 18  A falu középkori, a 17. században az unitáriusok és reformátusok közötti vita tárgyát képező temp-lomának elhelyezkedéséről megoszlottak a kutatók véleményei.  Az Orbán Balázs által közölt hagyomány szerint a régi kálnoki templom a falutól nyugatra, Sepsikő-röspatak felé emelkedő, Kápolna-hegy nevű tetőn emelkedett, 19  ahol a modern víztározó mellett ma is látszanak egy kőből rakott templomtorony romjai (1. tábla/2). Léstyán Ferenc 2000-ben megjelent művében a mai református templomot késői építésűnek tar-totta, a középkori templomot a Kápolnahegyre he-lyezve. 20 Tüdős S. Kinga a református templomot a kerí-tett templomok közé sorolta, építését a 15. századra téve, és megemlítette egyúttal, hogy alapításáról és középkori átépítéseiről nem maradtak fenn írásos adatok. 21 Legutóbb Csáki Árpád gyűjtötte össze a kálnoki templomokra vonatkozó adatokat, levéltári kuta-tásaival számos új adatot szolgáltatva a református templom különböző felújítási és átépítési munkála-taival kapcsolatosan. 22  A templom leírása   A közigazgatásilag ma Sepsikőröspatak község-hez tartozó Kálnok Sepsiszentgyörgytől mintegy öt kilométerre északra, a Baróti-hegység egy enyhe lejtésű keleti nyúlványán, a Kálnok-patak völgyében helyezkedik el (1. tábla/1) . A helységben két templom is található, az unitárius templom, amely a település délnyugati felében, valamint az általunk kutatott református templom, amely a falu keleti (központi) részén emelkedik (1. tábla/2).   A templomot egy kőből rakott, szabálytalan kör alakú, kb. 35-36 méter átmérőjű, 0,8–0,9 mé-ter vastag, kőből rakott kerítőfal övezi (1. tábla/3;  2. tábla/2),  amelynek felújított falazatában a 19. szá-zad második feléből származó sírkövek figyelhetőek meg. A cinterembe a bejárat a nyugati oldalon, egy 1858-ban felújított boltíves kapun keresztül nyílik (2. tábla/4) . A cinterem és a falon kívül található talajszint közötti szintkülönbség helyenként eléri a 2–2,3 métert.  A cinterem bejáratától nyugatra egy nagyméretű, 4,6 × 4,8 méter alapterületű, teljes egészében fából ácsolt, zsindelytetős harangláb emelkedik (2. táb-la/1).  Létezéséről először a 18. század második felé-ből (1759) rendelkezünk adatokkal. 23   A templom egyszerű tagolású, csarnokszerű, keleti oldalán a szabályos sokszög három oldalával záródó épület. A ma álló építmény belsejében nem figyelhető meg olyan elem (diadalív vagy annak indításnyoma), amely a templomhajó és a szentély elválasztására utalna. A templom belsejében, nagy-vonalakban a hajó és a szentély találkozásánál, az északi fal mentén egy kehely alakú, falazott szószék emelkedik, míg a keleti oldalon egy egyszerű, fa konzolokra és gerendákra támaszkodó, fából emelt, az orgona elhelyezésére szolgáló karzat található. A templombelső megvilágítását három, a déli oldalon található nagyméretű, felső részén félkör-íves záródású, valamint egy, az északi falban a szó-szék mellett nyitott kisméretű, négyszögletes ablak  13  SzOkl Ús, VIII, 146. 14  Uo., 214. 15  BENKŐ J. 1999, 101. 16  Uo., 103. 17  CSÁKI Á. 2009, 284–285. 18  ORBÁN B. 1869, 8. 19  ORBÁN B. 1869, 50–51. 20  LÉSTYÁN F. 2000, 204–205. 21  TÜDŐS S. K. 2005, 125. 22  CSÁKI Á. 2009. 23  HEREPEI J. – SZABÓ T. A. 1939, 7.  263  A kálnoki református templom régészeti kutatásának rövid ismertetése biztosítja. A kutatás során fény derült arra, hogy ezeken kívül a templom még két, utólag befalazott ablakkal is rendelkezett. Az egyik, egy kisméretű, négyszögletes ablak a templom nyugati falán, az ajtó fölött nyílt, míg a másik, a déli falon levőkkel megegyező méretű és alakú ablak a keleti zárófalon található. Az enyhén trapéz alakú, 1,04 méter vastag, kő-falú templomhajó belterének hossza 10,70 m, szé-lessége a nyugati részen 6,81, a keletin 6,60 méter.  A sokszögzáródású szentélyrész hossza 5,85 méter, szélessége 6,58 méter, míg a falak vastagsága itt 0,80 méter. A templomhajót és a szentélyt egy téglakö-penyezéssel borított, síkjában megtörő 0,70 méteres falszakasz választja el, amely a lebontott diadalív he-lyét jelzi. A falszövetszakadás a templom északi fa-lán is jelentkezik egy téglaköpeny és két nagymére-tű, az alapokig lefutó repedés alakjában (  2. tábla/3 ).  A templomba a nyugati oldal központi tengelyétől kissé északabbra nyíló ajtón, valamint a déli oldal ajtaján keresztül lehet bejutni. Ez utóbbi elé egy kis-méretű, 3,40 × 3,10 méter alapterületű portikuszt (tornácot) építettek, amelyet a korábbi kutatás 1854-re datál (2. tábla/5). 24  A falakat négy vegyes falazatú, zömök támpillér támasztja meg. Ezek közül egy-egy az északnyugati és délnyugati sarkokon, míg a másik kettő a déli ol-dalon emelkedik.  A régészeti kutatás  A 21. század elejére a református templom álla-pota leromlott, az átnedvesedő falak és a pusztuló deszkapadló nagyméretű tereprendezési és felújítási munkálatokat igényeltek. Ezek keretén belül került sor a templom megelőző régészeti feltárására is. A 2007. év folyamán elvégzett előzetes régészeti feltárás során összesen tizenkét kutatási felületet nyi-tottunk meg (3. tábla/1) , amelyekkel a körülmények adta lehetőségekhez mérten megpróbáltuk a lehető legtöbb információt begyűjteni a templom építéstör-ténetével és annak egyes fázisaival kapcsolatosan. 25 1. felület.  A tavasz folyamán, az előzetes régészeti felmérés során nyitottuk meg a templom északi ol-dalán, úgy, hogy magába foglalja a falon megfigyelt téglaköpenyt és repedéseket. 26   A feltárás során a következő rétegeket figyeltük meg. A földfelszín alatt 0,00–0,10 méter mélységben szürkésbarna növényi humusz található, amelyet egy 0,25 méter vastag barna színű, laza, gyökerekkel át-szőtt földréteg követ, utóbbiba a faltól 1,20 méterre egy sekély, 70 cm széles vízlevezető árok mélyült be. Ezt követi 0,35–0,70 méter mélység közt egy szür-ke, köveket, habarcsdarabokat és mészpigmenst tar-talmazó fekete földréteg, amely alatt a régészetileg szűztalajnak minősíthető kompakt, fekete földréteg található (4. tábla/3).  A szelvényben nem került elő semmilyen régésze-ti leletanyag. A templomfaltól 1,16 méterre, közvetlenül a ta-lajszint alatt (0,08 méterrel a ±0,00 alatt) egy 1, 05 méter vastag, az északi fallal párhuzamosan futó, egyenletesen rakott falszakasz került a felszínre. Le-tisztítása után kiderült, hogy itt valójában nem egy, hanem két különböző korú falazat létezett. Az egyik a kezdetekben megfigyelt 1,05 méter széles, váloga-tott, lapos felükkel kifelé fordított kövekből, sárgás-barna színű, sok homokot tartalmazó habarccsal ra-kott fal volt (4. tábla/1-B),  amelyet visszabontottak, hogy felületére az előbbinél több meszet tartalmazó habarccsal, hasonló rakástechnikával egy 0,55 méter vastag falat emeljenek (4. tábla/1-C).  A falazat alap- jának mélysége a ±0,00 szinttől számítva 0,95 méter. Mindkét fal egy-egy, a templom építésének külön-böző fázisaihoz tartozó középkori sekrestye marad-ványának tekinthető. A templom északi falán a téglaköpeny alatt megfigyelt, függőlegesen egész az alapokig lefutó repedés két különböző falazat közötti elválás mi-att keletkezett. A repedés keleti oldalán, a ma álló szentély ±0,00-tól számított 1,05 méter mély alap- ja elválik egy korábbi, a modern földmunkák során kibontott, ma csak egy pár kő és egy homok- vagy szétmorzsolódott vakolatréteg révén felismerhető falazattól, amely a megfigyelt falcsonkok alapján kötésben állt a szentély falával párhuzamosan futó (sekrestye)fallal (4. tábla/2).  E fal alapozási mélysége nem volt egyértelmű, ugyanis nem sikerült eldön-teni, hogy a megfigyelt homokágy és a benne levő kövek a fal alapozásának maradványai, vagy csak az utólagosan beásott gödör visszatemetése után került abba a helyzetbe. 2. felület (5. tábla/1). 27  Az 1. felülettől nyugatra, attól 0,50 méterre nyitottuk meg. A rétegek azono-sak az 1. felületben megfigyeltekkel, leletanyagot nem tartalmazott.  A templom fala mellett, a földfelszíntől mért 0,65 méter mélységben egy 0,78–0,80 méter széles falazat került a felszínre (5. tábla/3-A).  Az egyenle-tesen, közepes méretű kövekből rakott, sárgás szí-nű habarccsal kötött, kiegyenlített felületű falazat 24  TÜDŐS S. K. 2002, 125. 25  Az ásatás során használt abszolút nulla pontot (±0,00) a temp-lom nyugati bejáratának belső küszöbén, a STEREO 70 koordi-nátarendszerben mért 593,25 méter tengerszint feletti magasság-ban állapítottuk meg. 26  Méretei 2,50 × 3,00 méter, a földfelszín magassága a ±0,00 szinthez viszonyítva 0,38 méter. 27  Méretei 2,00 × 2,80 méter.  264 BORDI Zsigmond Lóránd – MÉDER Lóránt László alapjának mélysége 1,10 méter mélyen található.  A templom alapja ráfekszik erre a falazatra, de a ha-barcs minőségéből megállapítható, hogy két külön-böző korú építménnyel van dolgunk. A falazat keleti oldalán egy ráépített, 0,55 méter széles falcsonk ta-lálható, amelyet a templomfal körbeölel.  A szelvény keleti oldalán megtalálható az 1. felü-letben megfigyelt falazat folytatása, amely a repedés-től még 0,50 méter hosszan folytatódik nyugat felé, körbeölelve a fal melletti alapot, majd derékszögben halad 1,05 métert észak felé, aztán kelet felé fordul és egyesül a sekrestye falával.  Az 1. felületben csonkokban megfigyelt, 0,55 méter széles falazat itt is folytatódik. Miután 0,50 méter hosszan felfekszik a korai sekrestyefalra, el-válik tőle, és önálló 1,15 méter mély alappal halad tovább nyugati irányba.  A ma álló fal alatt található falszakasz a korai templom hajófalának, míg az 0,55 méter széles fala-zat egy köztes átalakítási – gótikus – fázis sekrestyé- jének és csonttárának tekinthető (5. tábla/2). 3. felület.  Az első felülettől 0,50 méterre keletre nyitottuk meg. 28  A talajrétegek azonosak az 1. felü-letben megfigyeltekkel, annyi különbséggel, hogy a felület északi oldalán a habarcsot tartalmazó réteg alatt két, a szűztalajba leásott újkori sírgödör nyomai figyelhetőek meg (6. tábla/3).   A földfelszíntől mért 0,25–0,30 méter mélység-ben a felszínre került a korai sekrestye falának foly-tatása, amely alig 1,15 méter után délnek fordul, és a templom sarkától 1 méterre befut a modern alapba (6. tábla/1). Itt is megtalálható a modern falon az 1. felületben megfigyelt falszakadás, az alap és a falak ugyanúgy különböznek egymástól, mint ott. E helyen az alap-ban (aljának mélysége -1,02 méter a ±0,00-tól) is megfigyelhető egy falszövetszakadás, de mivel kis fe-lületről van szó, nem egyértelmű, hogy ez az építke-zési folyamat megszakításának vagy csak más típusú kövek felhasználásának eredménye (6. tábla/2). 4. felület.  A templom déli oldalán, a szentély fala mellett nyitottuk meg, a saroktól 0,50 méterre nyu-gatra, úgy, hogy közrefogja a falon látható nagymé-retű repedést. 29  A szelvényben a következő rétegző-dés figyelhető meg. A felületen található 0,08–0,10 méter vastag növényi humuszt egy 0,50 méter vas-tag, morzsalékos, köveket és tetőcserépdarabokat tartalmazó barnásszürke töltés követi. Ez alatt egy 0,10 méter vastag, sok meszet és vakolatot tartalma-zó réteg található, amely alatt 0,75 méter mélységtől egészen a felület 1,95 méter mélyen található aljáig fekete föld (szűztalaj) következik. A szelvény nem tartalmazott semmilyen régészeti leletet (7. tábla/2).   A falon látható repedés cikcakkos vonalat leír-va (7. tábla/1),  a ±0,00-tól viszonyított -1,85 méter mélységben található alapok aljáig folytatódik. Itt is megtalálható az alap és a falak között megfigyelt falazásbeli különbség. 5. felület.  A szelvényt 30  a templom déli oldalán, a tornác és a támpillér között rajzoltuk meg (8. táb-la/1–3),  a ±0,00-től a templom fala mellett mért +0,01 méter, míg a támpillér nyugati sarka mellett -0,24 méter szinten. A rétegek azonosak a 4. felület-ben megfigyeltekkel (8. tábla/5).   A földrétegek eltávolítása során a támpillér és a templomfal által alkotott sarokban a földfelszín-től számított 0,25 méter (-0,24 méter a ±0,00-tól) mélységben egy 0,54 méter hosszú és a támpillér alá befutó, szabad szakaszán 0,52 méter széles, szürke színű, sok meszet tartalmazó, szabálytalan kövekből rakott falcsonk került a felszínre. Ez ráépült egy 0,54 méterrel (-0,80 méter a ±0,00-tól) alatta található sárgásbarna, sok homokot tartalmazó habarccsal ra-kott, 0,78–0,80 méter szélességben kiugró, a fallal párhuzamosan, a szelvény teljes hosszán végigfutó visszabontott falra (8. tábla/4-A, 6-A).  A támpillér gödörbe falazott, habarccsal kötött, közepes méretű kövekből rakott alapjának a ±0,00-hoz viszonyított mélysége -1,35 m. Az alap alatt egy sírgödör nyomai rajzolódtak ki, amelynek kibontása során kiderült, hogy a koponya tetejének kivételével teljes egészében a pillér alatt található. A 30 × 15 × 5,5 cm méretű téglákból épített tornác a támpilléréhez képest sok-kal egyenletesebben rakott alapjában a kövek között maradt üregeket helyenként tégladarabokkal egészí-tették ki. Aljának a ±0,00-hoz viszonyított mélysége -1,40 méter. 9. felület.  A templom déli oldalán, a déli fal tám-pillérje és a sarokpillér közti szakaszon bontottuk ki. A földfelszín a sarokpillér és a templomfal által alkotott sarokban +0,10 méterrel található maga-sabban, mint az abszolút nulla. A szelvény méretei 2,00 × 1,50 × 2,00 × 1,70 méter, amelyet a feltárás során egy 0,40 × 0,40 méter méretű négyzettel nyugat felé megnagyobbítottunk. A szelvény rétegei azonosak a déli oldalon nyitott szelvények rétegeivel. Régészeti leletanyag ebben a rétegben sem került a felszínre. Az első földrétegek eltávolítása során a sarokpillér és a fal által alkotott sarokban, a ±0,00-tól számított -0,26 méter mélységben egy egyenletesen rakott, mind a faltól, mind pedig a támpillértől elváló, déli irányban 0,10 métert mélyülő egyenletes falazat ke- 28  Méretei: 3,00 × 2,00 méter, a saroknál a ±0,00-hoz viszonyí-tott szintkülönbsége +0,28 méter. 29  Méretei: 1,80 × 1,10 méter, a ±0,00-hoz viszonyított szintkü-lönbsége -0,54 méter. 30  Méretei: 2,29 × 1,40 méter.  265  A kálnoki református templom régészeti kutatásának rövid ismertetése rült a felszínre. A fal, amely 112°-os tompaszöget zár be a templom falával, 1,54 méter hosszan halad déli irányba, majd derékszögben megtörik, és befut a sa-roktámpillér falazata alá (9. tábla/1).  Felszabadított felületén két, a korabeli járószinteket jelző, kifelé forduló vakolat nyomai látszanak: a felső alja -0,52 méterre, míg az alsóé -0,59 méterre található a ±0,00 alatt. A korai, utólag visszabontott támpillérként ér-telmezhető falazat alja -1,10 méter mélységben talál-gató a ±0,00-hoz viszonyítva (9. tábla/4). Ebben a szelvényben a templom alapjának kiala-kítása nagyon furcsa (9. tábla/2).  Az alap, a ±0,00-tól viszonyítva -1,57 méter mélyen található aljától kezdődően 0,40 méter magasságig egyenletesen ra-kott lapos kövekből van kiképezve. Itt (-1,16 méter a ±0,00-tól) a falban egy 0,40 méterrel visszaugró öblösödés alakul ki, amelynek belső felületén gon-datlanul egymásra rakott, mintegy bedobált, egy-mással alig vagy csak lazán kötött falfelület talál-ható. A két falazat habarcsa azonos színű és állagú, sok meszet tartalmazó keverék. A templomnak, az alaphoz nem kötött nagyméretű kövekből indított felmenő fala az öblösödés belső szintjénél 0,20–0,25 méterrel ugrik ki, míg az alsó párkány falszintjétől 0,22 méterrel bennebb található. (A fal alja 0,05 mé-terrel van a lebontott támpillér alsó vakolatrétegének alsó szintje alatt.)  Az alap kialakítására egyelőre nem találtunk ki-elégítő magyarázatot, vele kapcsolatban két lehető-ség merülhet fel. Az első szerint két, különböző sík-ban eltolódó, egymásra épített alappal van dolgunk, e lehetőség azonban a más szelvényekben megfigyelt alapozási eljárások tükrében eléggé bizonytalannak tűnik. A második lehetőség az lenne, hogy korábban itt is létezett a 2. és 5. felületben megfigyelt korai alapozás, amelyet az átépítés során visszabontot-tak ugyan az alapok szintjéig, de az új, keskenyebb templom alapja körülölelte a régit, majd egy réteg-tanilag meg nem figyelhető, de mindenképpen a le-bontott támpillér építése előtti időszakban 31  a korai alap maradványait eltávolították, helyét viszont már nem falazták be, hanem csak földdel töltötték ki. A 1,52 méter hosszú és 1,56 méter széles tömör, 30 × 15 × 5,5 centiméter méretű téglákból falazott támpillér a templomfaltól 0,04 méterre található.  Alapja árkolásos alapozási technikával, kőből ké-szült. Az alap részben ráfekszik a templom alapjának párkányára, részben behatol az alapban található öblösödésbe. Az alapozási árok a fal mellett talál-ható legmélyebb pontján -1,35 méter mélységben található a ±0,00-hoz viszonyítva, míg kifelé egy-re sekélyebbé válik, a falazat végénél 0,20 méterrel magasabban található. Felületén egyetlen, a ±0,00-hoz viszonyított -0,27 méter mélységig lefutó, a templom vakolatához nem kötődő vakolatréteg figyelhető meg (9. tábla/3). 10. felület (10. tábla/1).    A templom nyugati ol-dalán, az északnyugati támpillér és a templomfal alkotta sarokban nyitottuk meg. 32  A földfelszín a sa-rokban +0,17 méterrel van magasabban a ±0,00-hoz viszonyítva. A rétegek azonosak a templom déli ol-dalán megfigyeltekkel, és nem tartalmaznak lelet-anyagot. A saroktól egy, a földfelszín alatt 0,35 méter mélységben található, felületén habarcsnyomokat viselő kősor került a felszínre.  A templomfal itt is párkányos kialakítású. A pár-kány a ±0,00-tól mért -0,27–0,32 méter mélységben található, míg az alap alja -1,15 méter mélyen he-lyezkedik el. 11. felület. Ellenőrző felület, amelyet a temp-lom északi oldalán, a támpillér mellett nyitottunk meg, hogy ellenőrizzük a 2. felületben feltárt korai falszakasz meglétét. A felület kutatása nem járt ered-ménnyel, ugyanis a korábbi átalakítási munkálatok során itt már leástak és megbolygatták a rétegeket.  Az alapozás esetleges létére utalhat a nagy mennyisé-gű, helyenként habarcsnyomokat viselő kő, amelyet a töltésrétegben találtunk. 12. felület.  A templom északi oldalán, a 2. felü-let folytatásában nyitottuk meg, hogy megtaláljuk a csonttár csatlakozását a templomfalhoz.Ez a 0,55 méter vastag falazat az északnyugati támpillér sarkától mért 7,90 méterre befordul és ne-kifut a falnak, de nem kapcsolódik hozzá. Részben ráfekszik a már megfigyelt korai hajófalra, de nyugati oldalán egy csak itt megfigyelhető, részben elbontott, a korai hajófalra épített falcsonk kapcsolódik hozzá.  A templombelső.  A templom belsejének kutatását három, 6-tól 8-ig számozott szelvény megnyitásával kezdtük el. Ezeket a szentély és a hajó találkozásától kiindulva a szentélyzáródásig rajzoltuk ki, úgy, hogy a szelvények között utólag elbontott 0,20 méter szé-les tanúfalakat hagytunk. A templom belsejében megfigyelt rétegtan na-gyon egyszerűen alakult (3. tábla/2).  A ±0,00-tól -0,17 méter mélyen található, 0,025 méter vastag deszkapadló alatt egy, a 19. századi javítási mun-kálatok során betöltött, habarcsdarabokból és apró kövekből álló töltésréteg található, amelynek vastag-sága a hajóban 0,18–0,20 méter, míg a szentélyben 0,1 méter. A szuvatréteget a bolygatatlan, a felső ré-tegekben lazább, lefelé egyre tömöttebb fekete föld-réteg követi. A szentélyzáródás környékét a karzat 31  A támpillér fala ráfekszik az alap alsó párkányára, míg a teste behatol az alap öblösödésébe. 32  Méretei: 2,50 × 1,00 × 1,50 × 1,40 méter.
Related Documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x