Science & Technology

21 pages
54 views

A Kádár-korszak cigánypolitikájának történeti forrásai

of 21
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
A Kádár-korszak cigánypolitikájának történeti forrásai
Transcript
  KRITIKA   REGIO 25 . évf. (201 7) 4. szám  316  –  336.  NAGY PÁL 1   A Kádár  - korszak cigánypolitikájának történeti forrásai Hajnáczky Tamás (szerk.): „  Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetőek nemzetiségnek  .” Cigánypolitika dokumentumokban 1956  –  1989. Budapest, Gondolat Kiadó, 2015. 375 oldal.   éhány év óta a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézete a hazai cigányok múltjára irányuló kutatások fontos műhelye. Az intézet két munkatársának, Hajnáczky Tamásnak és Landauer Attilának is megjelent egy -egy forráskiadványa az utóbbi két évben (Landauer kötetéről lásd a recenziómat a  Regio   2017/2. számában). Mindkét kötet hiánypótló, szakszerű és a jövőbeni kutatások számára meghatározó. Hajnáczky Tamás szisztematikusan és rendkívül termékenyen kutatja a  pártállam cigánypolitikáját. Tanulmányaiból két párhuzamos szinten kapunk új eredményeket: egyrészt Borsodból a helyi politikáról, másrészt az országos politikáról. Utóbbinak a legfelső párt - és kormányszerveknél keletkezett forrásait, pártiratokat, minisztertanácsi és kormányhatározatokat, jelentéseket tette együtt elérhetővé a 2015 -  ben megjelent kiadványban.    A forráskiadvány tudományos jelentősége   Az Előszóban Hajnáczky felsorolja azokat a kiadványokat, amelyek közreadtak a szocializmus korából iratokat. Az 1986 -os  A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422  –  1985   és saját kiadványa közötti három évtizedben valóban nem történt meg a 1   A szerző történész, a Miskolci Egyetem Tudásvagyon Hasznosítás Igazgatóság munkatársa, nagy.szie@gmail.com.    N   A Kádár  - korszak cigánypolitikájának forrásai   317 REGIO 25 . évf. (201 7) 4. szám 316–  336. legfelső szervek iratainak a szisztematikus feltárása, de nem is volt annyira esetleges, mint ahogy sugallja. Azért hozom ezt szóba, mert a korábban megjelent híradások némelyikében már úgy  pozícionálják a kötet tudományos helyét, mintha Mezeyék munkájának közvetlen folytatása lenne, azaz mintha időközben nem történt volna semmi. Azt is mondhatnám, hogy ezt kikérem mások és önmagam nevé  ben. Az 1986- os kötet jelentőségét és szakmai színvonalát túlbecsülik, valójában botladozós, esetlegesen válogatott kötet, még ha valamiféle kezdetnek tekinthető is áttörésnek nem mondanám. Már megjelenésekor szakszerű és megalapozott  bírálattal illette Karsai László és Soós István. 2   Olcsó, hatásvadász zsurnalizmus volna Hajnáczky Tamás munkájának olyan bemutatása is, mintha valami nagy titkot tárna fel Kádárék cigánypolitikájáról. Hajnáczky kötetének nem ez a mondvacsinált kontinuitás és álheurisztikus ni mbusz adja a tudományos jelentőségét. A forráskiadási érdeme, hogy megszünteti a hiátusokat a kötetben olvasható forrástípusok esetében. A feldolgozásban pedig az az érdeme, hogy a közölt dokumentumok révén minden eddiginél árnyaltabban elemezhetők a Kádár  -korszak legfelső nomenklatúrájának cigányokra vonatkozó elképzelései, szándékai, ötletei, döntései. Hangsúlyoznám, hogy ezek az elképzelések nem váltak minden elemükben gyakorlati politikává.    Nem vonom kétségbe, hogy az iratok egykori titkosításának sok esetben valóban megalapozott politikai és ideológiai oka volt, magam is találkoztam ezzel saját kutatásaimban. Azt sem kétlem, hogy a titkosítás mögött gyakorta ott húzódott a vezetők felkészületlensége, felületessége, előítéletessége, a pártállam cinizmusa, képmutatása és félelme. Mégis, célszerűnek láttam volna az iratok keletkezésének körülményeit pontosabban bemutatni. Jónéhányszor ugyanis a titkosításnak nem volt semmiféle különösebb oka, jelentéktelen ügyeknél is alkalmazták, szimplán a döntési folyamat még képlékeny állapota, az adott kérdés megtárgyalásának lezáratlansága miatt. Más esetekben pedig nagyon is érthető a titkosítás, elzárkózás a legkisebb nyilvánosságtól is, főleg 1956 után néhány évben. Erről azonban nem olvashatunk, kivéve egyetlen példát, illetve idézetet az 1967 - es kormányhatározatból 2   Karsai László –    Soós István: Cigányok, történelem, valóság.  Élet és Irodalom , 1987/19. 10.  318  NAGY PÁL  REGIO 25 . évf. (201 7) 4. szám 316–  336. (X/D közlés), amely lehetővé tette karhatalom bevetését a cigányok áttelepítésénél.   A források válogatásával szemben nem lehet kifogásunk. A z iratok átírása és egy - egy szöveg közlésének szerkezete szakszerű. A  jelzetek megadása is korrekt, de néhány pontatlanságot szóvá kell tennem az újraközölt dokumentumok esetében.   A másodközléseket önmagában nem kifogásolom, hiszen a kötet így teljes. A korábbi közlések adatainak elhagyását tekintem szövegkritikai hiányosságnak, ami talán a kötet szerkesztője és a recenzens közötti generációs különbségből is adódik. Szentpétery óta alapvető szakmai és etikai norma, hogy ismételt közlésnél minden korábbi helyet megadunk, ahol a dokumentumot kiadták, részlegesen közölték. Nem akarom litániázni valamennyi, korábban mások által már közölt forrást, csak néhány példát említek: II. sz. alatt Pogány György és Bán Géza kéziratát olvashatjuk 1957 -  ből  A magyarországi cigányság helyzetéről  . A közlés végén ott áll az OSZK-  ban őrzött dokumentum kézirattári jelzete is. Ezt a szöveget   azonban korábban már kiadták  .  3   Továbbá, Pogány és Bán 1958 -ban átdolgozva megjelentették kéziratuk egy részét, ezt sem kellett volna elfelej teni, még ha nem is azonos a kiadott szöveggel. 4   Annál is inkább, mert Hajnáczky jól ismeri Pogányék 1958 - as közleményét, az alapos szakirodalmi tájékozottsággal megírt bevezetésben hivatkozik is rá.   A IV. számú közlés Vendégh Sándor 1959 -  ben tartott előadása,  A magyarországi cigány lakosság között végzendő munka időszerű  feladatai   címmel. Az 1961 - es pár  t határozathoz vezető folyamat kulcsfontosságú forrása. Ebben az esetben is megkapjuk az eredeti levéltári jelzetet pontos szövegkritikai észrevétellel, de a   szerkesztő ezúttal sem mondja meg, hogy Nagy   Pál   ezt a szöveget is kiadta. 5   Annak idején pedig nyomtatásban is megjelent a Művelődési Minisztérium Marxizmus - Leninizmus Oktatási Osztálya Tájékoztató   című kiadványában, ám a szerkesztő ezt sem tartotta fontosnak. A  bevezetésből és a hozzácsatolt irodalomjegyzékből ezúttal is kiderül, hogy Hajnáczky ezt a nyomtatott változatot is ismeri.   3    Nagy Pál:  Források a magyarországi cigányság történetéből (1758  –  1999) . Gödöllő, Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány, 2011.   4   Pogány György –    Bán Géza: A magyarországi cigányság foglalkoztatottsági  problémái.  Munkaügyi Szemle , 1958/5. 42  –  45. 5  Nagy, 2011.   A Kádár  - korszak cigánypolitikájának forrásai   319 REGIO 25 . évf. (201 7) 4. szám 316–  336. Az 1961-es  párthatározat   (V/B közlés) kiadása sem egyedülálló újdonság, hiszen Sághy  Erna 1996-  ban már közzétette. 6   Kozákné Keszei Veronika pedig 2001-  ben kormányzati dokumentumokat adott ki. 7   Ezeket a szövegközléseket Hajnáczky figyelmen kívül hagyta. Kozákné munkáját említi ugyan az Előszó elején, ám a Bevezetés irodalomjegyzékéből kifelejtette, így nem is tudjuk meg a kötet bibliográfiai adatait. A 21. oldalon idéz a Politikai Bizottság számára az Adminisztratív Osztályon 1956 -  ban készített előterjesztésből. A levéltári jelzet itt is korrekten szerepel a hivatkozásban,  de lemarad, hogy Feitl István közölte 2008 -ban. 8   A fennmaradási formáról szóló észrevételek   a szövegegységek végén olvashatók pl. „géppel írt tisztázat”. Ezeken kívül azonban egyetlen tárgyi vagy szövegkritikai jegyzet sincs a kötetben. Olyan intézményekről, szervezetekről, személyekről olvashatunk a szövegekben, amelyek ma már csak azok számára ismertek, akik az átlagosnál alaposabban tájékozottak a korszakot illetően és arra vonatkozó iratok  at is kutattak. Ha ezt a könyvet a szerkesztő pl. valóban hasznos egyetemi segédkönyvnek is szánja, akkor azt kell mondanom, hogy még a történelem szakosok nagy része sem fogja  pontosan érteni a szövegek némely részeit és adatait. Saját forráskiadási tevékenységem önkritikus tapasztalatával megerősítve vetem ezt fe l, miként azt is, hogy a tárgy - , és névmutató hiánya nehezíti a kötet használatát.    Mi ez a könyv és mi nem?   A dokumentumkötetet kéziratban ismertem meg és azok közé tartoztam, akik várták a megjelenését a szövegmutatványokat is 6   Sághy Erna: A magyarországi cigányság története a Holocausttól az 1961 -es  párthatározatig –    A politika tükrében. Szakdolgozat, ELTE BTK, Új - és legújabb kori Magyar Történeti Tanszék, 1996.   7   Kozákné Keszei Veronika: Cigánypolitika Magyarországon. Elmélet és  gyakorlat az 1960- as évek elejétől a 90 - es évekig  . Szekszárd,   Romológiai Kutatóintézet, 2001.   8   Feitl István: A cigányság ügye a napirendről lekerül. Előterjesztés az MDP Politikai Bizottsága számára 1956 áprilisából.  Múltunk  , 2008/1. 257  –  272.  320  NAGY PÁL  REGIO 25 . évf. (201 7) 4. szám 316–  336. közlő beharangozás után. 9   A kötetet 2015. december 9 - én a Református Egyetemen Mezey Barna mutatta be. Utána  beszélgetésre került sor Landauer Attila moderálásával, melyen Hajnáczky Tamáson kívül Szuhay Péter, Dupcsik Csaba és jómagam vettünk részt. Már akkor látszott, hogy a kiadott szövegek, illetve a  pártállami cigánypolitika és a cigány népesség helyzetének értelmezésében alapvető nézetkülönbségek mutatkoznak. Summásan fogalmazva: egy masszívan esszencialista - asszimilációs megközelítés állt szemben a strukturalista -konstruktivi sta értelmezés felé hajló felfogással. Érdemi vitára a kétféle álláspont között nem kerülhetett sor, mert   az előbbi álláspontot képviselő   Mezey Barnának el kellett mennie. Hajnáczky kötetéről ezt követően több írás is megjelent, ezek nagy része inkább híradás és nem recenzió. Érdemi ismertetés Szuhay Péter és Harmat József tollából került ki. 10   A szerkesztő és a kiadó szempontjából mindig fontos, ha egy új könyvről minél több helyen szerezhetnek tudomást az érdeklődők, ám sajnálattal kell megállapítanom, hogy Hajnáczky Tamás kötetének ténylegesen nem volt komoly szakmai vitája. A romológiában, az ún. cigánykutatásban és a történettudományban sem mutatnak a kutatók olyan érdeklődést, mint amilyet a kötet szakmai jelentősége alapján megérdemelne. Részben ezért is véleményezem a kisebbségkutatás online szakfolyóiratában.   Már a könyvbemutató után megfordult a fejemben, hogy írnom kellene erről a forráskiadványról. A fogadtatás első jeleiből azonban számítottam rá, hogy a reagálások a kötelezően csak politikai gono sznak tekintett államszocializmus kényszerasszimilációs rettenetének egydimenziós spanyolcsizmájába szorítva beszélnek 9  http://docplayer.hu/3684919-Ciganypolitika-dokumentumokban-hajnaczky-tamas-reszletek-egy-megjelenes-alatt-allo-forraskiadvanybol-m-a-g-y-a-r-e-c-s-e-t.html (letöltés ideje: 2017. november 5 .) 10   Szuhay Péter: A cigányság nem volt nemzetiség, s mi lett azáltal, hogy azzá lett?  –    Hajnáczky Tamás dokumentumgyűjteményének csemegézése kapcsán. Új  Egyenlítő  , 2016. március 14.   Harmat József: Hajnáczky Tamás (szerk.): „Egyértelmű, hogy a cigányok nem   tekinthetőek nemzetiségnek.” Cigánypolitika dokumentumokban 1956  –  1989.  Korall  , 66. sz. 2016. 246  –248. További írások a kötetről, Murányi Gábortól: http://konyv.guru/lapmargo-kenyszeres-atneveles-kadar-korban/ , valamint Botos Máté: Kisebbség, etnikum, nemzetiség: a cigányság a szocialista magyar politikában.  Kapocs , 2016/2. 69. sz.
Related Documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x