Court Filings

60 pages
7 views

A Jovo Mediaszolgaltatasi Terkepe. (The map of future Media Services)

of 60
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Description
Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy milyen forgatókönyv alapján zajlik a digitális televíziózás bevezetése világszerte, és mi várható e téren Magyarországon. Megpróbáltuk felfedni, hogy mely mozgatórugók befolyásolják e folyamatokat, és
Transcript
    Készítették: Patrizia Bertini, vendégkutató Borovitz Tamás kutató, ITTK  A kutatás további résztvev  ő i: Z. Karvalics László, tudományos igazgató, ITTK Füzesi Péter, junior kutató, ITTK Holbok Zoltán, fordító, ITTK Rab Árpád Szörény, kutató, ITTK Budapest 2005    TARTALOMJEGYZÉK BEVEZET Ő ......................................................................................................3   1. DIGITÁLIS TELEVÍZIÓZÁS: A KEZDETEK  .................................................4   2. DTT-HELYZETKÉP: A TECHNOLÓGIÁKTÓL A FELHASZNÁLÓKIG ........8   2.1 A DTT technológia alapjai ...........................................................................9   2.2 Beltéri egységek (STB) és más technológiák  ..................................................11   2.3. Teletext ..................................................................................................14   3. A DTT EURÓPÁBAN ..................................................................................16   4. SZOLGÁLTATÁSOK ÉS EGYÉB SZEMPONTOK  ........................................21   4.1. Interaktivitás ...........................................................................................23   4.2. A hagyományos (mainstream) televíziózás vége, az újfajta televíziózás kezdete ..25   4.3. Közszolgálati m ű sorszórás ........................................................................27   4.4 Elektronikus kormányzat és elektronikus kereskedelem DTT-n .......................29    Az elektronikus kormányzat új csatonája: t-kormányzat ....................................29    Vásárlás a televízión keresztül: t-kereskedelem ................................................32   4.5 Nemzetközi kitekintés: legjobb gyakorlatok  ..................................................35    A finn példa: lottójáték és beltéri egységek  .....................................................35    A DTT a régiók és a kisközösségek szolgálatában ............................................36   Sport és DTT: az olasz példa ........................................................................38   DTT-szolgáltatások a siketek számára ...........................................................40   5. A FELHASZNÁLÓK JÖV  Ő KÉPE ................................................................42   5.1. Európai „mintavétel” ................................................................................42   5.2. A magyar szakért ő k véleménye ...................................................................44   Milyen tényez ő k akadályozhatják az átállást? ...................................................45   Hogyan zajlik az átállás? ..............................................................................47   Mivel jár ez a váltás? Milyen tartalmak jelennek meg? Hányan fogják használni a szolgáltatásokat? .........................................................................................48   Milyen tartalmakra számíthatnak a jövend ő  DTT-használói? .............................50   Hogyan alakul majd a DTT és a többi technológia (kábel, m ű hold, internet stb.)  viszonya a jöv  ő ben? Mennyiben különböznek ezek? Melyek a DTT el ő nyei, hátrányai a többi technológiához képest? .......................................................52   Mi lesz a DTT-vel az elkövetkez ő  5-10 évben világszerte és Magyarországon? .....54    VEZET Ő I ÖSSZEFOGLALÓ ..........................................................................56   BIBLIOGRÁFIA ..............................................................................................59   2  BEVEZET Ő   Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy milyen forgatókönyv alapján zajlik a digitális televíziózás bevezetése világszerte, és mi várható e téren Magyarországon. Megpróbáltuk felfedni, hogy mely mozgatórugók befolyásolják e folyamatokat, és hogy mit tartogat számunkra a DTT az elkövetkez ő  5-10 évben. Lévén, hogy a digitális televíziózás eddigi rövid hazai történetének részletei ismertek, a magyarországi események ismertetését mell ő ztük. Nem így a Magyarországnál e téren jócskán el ő rébb tartó országok DTT-történetét: beszámolunk az eddigi legfontosabb történésekr ő l, kiemelve a sikertörténeteket és a kudarcokat egyaránt.  Áttekintettük a digitális televíziózás történetét a kezdetekt ő l, a technológia alapjait,  valamint az utóbbi id ő k fejlesztéseit, a külföldön nemrégiben elindult / lezajlott kezdeményezéseket. Kiemelten foglalkoztunk a digitális televíziós platformon megvalósított elektronikus kormányzati programokkal, projektekkel.  A tanulmányban ismertetjük két empirikus kutatási fázis eredményeit, tapasztalatait is. El ő ször email-ben kiküldött kérd ő  ív formájában 40, a digitális televíziózás iránt érdekl ő d ő , és általában az IKT-eszközök használata terén nagy tapasztalattal rendelkez ő  külföldi felhasználót kérdeztünk meg azzal kapcsolatban, hogy ő k maguk mely interaktív DTT-szolgáltatás iránt érdekl ő dnek. A nem reprezentatív felmérés eredményei  valamelyest betekintést nyújtanak abba, hogy milyen szolgáltatások iránt lehet érdekl ő dés a jöv  ő ben.  A tanulmány végén pedig a digitális televíziózás magyar szakért ő ivel készült mélyinterjúk legfontosabb megállapításait foglaljuk össze. A platformváltás alakulásában fontos szerepet betölt ő  állami intézmények képvisel ő it, a piaci oldal szerepl ő it, valamint médiakutatókat, jogászokat kérdeztünk arról, hogy mikor és hogyan zajlik majd az átállás, milyen szolgáltatások elterjedése várható, és miért lesz jó (esetleg rossz) ez az új technológia. 3  1. DIGITÁLIS TELEVÍZIÓZÁS: A KEZDETEK  A digitális televízió (Digital TV) a felhasznált technológiától (kábeltelevízió, m ű holdas televízió, földfelszíni m ű sorszórás) függetlenül a televíziós szakma egyfajta non plus ultrája. A tévétársaságok kezdetekt ő l fogva arra törekedtek, hogy minél interaktívabb,  vagyis a televíziónéz ő  minél aktívabb részvételét igényl ő  m ű sorokat hozzanak létre. M. Gawlinsky (:5, 2003) definíciója szerint az interaktív televíziózás egy olyan dialógus, amely a passzív látványélményen túl odáig viszi a néz  ő   t, hogy választásra és aktív cselekvésre is lehet  ő   séget teremt számára. Ez a digitális televíziózás célja: aktív résztvev  ő  vé tenni a képerny  ő  el ő tt ül ő  televíziónéz ő t.  Az interaktivitás volt a nagy álma mindazoknak a kreatív szakembereknek és gyártásvezet ő knek is, akik nagyon korán, már az 1950-es években hozzáláttak az ilyen irányú kísérletekhez. Az Egyesült Államokban a CBS televíziós társaság próbálkozott például egy új gyermekm ű sorral. A W  inky Dink & You   cím ű  rajzfilmsorozat interaktivitásának a lényege abban rejlett, hogy az egyes epizódok során a gyermekeknek kellett megoldania azokat a problémahelyzeteket, amelyekbe a rajzfilmf  ő h ő s Winky Dink került. Ha például a figura üldöz ő i el ő l menekülve híd híján nem tudott átkelni a folyón, a gyerekeknek kellett speciális rajzeszközök (egy képerny  ő re ragasztható különleges m ű anyag véd ő borítás, valamint speciális filctollak) segítségével hidat rajzolva kimenekíteni a f  ő h ő st szorult helyzetéb ő l.  Az 1953-ban indult rajzfilmsorozat óriási sikernek bizonyult. A m ű sort azonban 1957-ben levették a képerny  ő r ő l, mivel sok szül ő  panaszkodott amiatt, hogy gyermekük annyira megkedvelte Winky Dinket, hogy olykor a képerny  ő  épségét sem kímélve, minden keze ügyébe kerül ő  rajzeszközzel igyekezett kisegíteni kedvenc figuráját a bajból.  Voltak, akik azzal bírálták a sorozatot, hogy annak voltaképpen semmi köze nincs az interaktív televíziózáshoz. A korai próbálkozás során szerintük mindössze arról volt szó, hogy a televíziónéz ő ket interakcióba léptették készülékeikkel. Abban az id ő ben még nem létezett olyan technológiai megoldás, amely mai fogalmaink szerint értelmezett interaktivitást tett volna lehet ő  vé.  A W  inky Dink & You   kísérlete után, 1959-ben az amerikai NBC televíziós hálózat vezette be, hogy Today   cím ű  showm ű sorába be lehetett telefonálni. Ez volt az els ő  olyan próbálkozás, melynek során a televíziónéz ő k egészen újszer ű  módon léphettek interakcióba kedvenc m ű sorukkal.  Az 1970-es évek megannyi újdonságot hoztak az interaktív televíziózás terén. Egy nagyszabású ötletbörze után a BBC például ekkortájt fogott bele annak vizsgálatába, hogy feliratozás (closed captioning) révén miként továbbíthat a néz ő közönség számára különféle információkat. Az Egyesült Királyságban 1973-ban mutatták be azt a BBC által kifejlesztett Ceefax nev  ű  (a ‘see’ és a ‘facts’ – látni, ill. tények – szavak összetételéb ő l képzett nyelvi újítás) teletext 1  szolgáltatást, amely lehet ő  vé tette a televíziónéz ő k számára, 1  A teletext jelet (teletext signal) a szokványos analóg televízióadás részeként továbbítják, ám a képerny  ő n nem látható sorok végén elrejtik a szem el ő l. A teletext jelet 45 bájtos adatcsomagok formájában a 6-22 és a 318-335 sorok végén digitálisan kódolják. Az ennek eredményeképpen létrejöv  ő  adats ű r ű ség körülbelül 600 bit/s lesz. Egy teletext oldalt egy vagy több képmez ő  (   frame   ) alkot. Minden egyes frame egy szöveggel teli mez ő t tartalmaz. Az egyes oldalakat egymást követ ő en folyamatos sorrendben küldik ki. Amikor a 4  hogy készülékük segítségével különféle információkhoz jussanak hozzá. Az információkat az éteren keresztül sugározták, és mivel nem volt visszirányú csatorna, az interaktivitás szintje meglehet ő sen alacsony volt. Az emberek azonban kezdtek ráébredni arra, hogy televíziókészülékük sokkal több mindenre képes, mint azel ő tt, vagy mint azt korábban gondolták volna; rájöttek, hogy a televízió több mindenre is használható. A Ceefax-szolgáltatás az 1973-74 során végrehajtott próbaadások után végül 1976-ban indult meg mintegy 30 oldalnyi információ továbbításával. 1974-ben, egy évvel a Ceefax bemutatását követ ő en a Brit Posta (United Kingdom Post Office) – ma British Telecom – tárta a nagyközönség elé a világ els ő  videotext rendszerét.  A Viewdata hivatalos elindítására azonban csak 1979-ben került sor. A kés ő bb Prestel névre átkeresztelt szolgáltatás egy speciális végberendezés (terminal) segítségével a telefonvonalon keresztül tette lehet ő  vé a televíziónéz ő k számára, hogy interakcióba lépjenek a televízióval. A Prestel egészen 1994-ig nagy sikerrel m ű ködött, amikor is a magas költségek miatt be kellett szüntetni a szolgáltatást. 1977-ben az Egyesült Államokban, Ohió államban Warner Amex indította el azt a Qube nev  ű  interaktív kábeltelevíziós rendszert, melynek révén a televíziónéz ő k különböz ő  televíziós felmérésekben vehettek részt és szavazhattak. A Qube azonban túlságosan drága volt és technikai problémák is felmerültek, így a rendszert le kellett állítani. 1978-ban, szintén az Egyesült Államokban a Salt Lake City-i KSL-TV próbálkozott avval, hogy a brit Ceefax szoftver felhasználásával elindítsa az országban az els ő  helyi jelleg  ű  (local) teletext szolgáltatást. 1979-ben indult meg Franciaország leghíresebb és legnagyobb elismerést kiváltó kísérlete is. A Minitel elindítása és bevezetése az 1991-ben két részre (France Telecom és La Poste) szakadó PTT (Poste, Télephone et Télécommunication) nevéhez f  ű z ő dik. A Minitel felhasználói a speciális végberendezéseknek köszönhet ő en különféle telefonszámokhoz, hírekhez, helyi információkhoz stb. juthattak hozzá. A Minitel sikeréhez a France Telecom kedvez ő  árai és számlázási stratégiája is nagyban hozzájárultak. Mivel a szükséges terminálokat a telefonel ő fizet ő k ingyen megkapták, a rendszer a lakosság és az üzleti vállalkozások körében egyaránt széles körben elterjedt. A Minitel tulajdonosai az ingyenes terminálért cserébe a telefonkönyv (white page) állományaihoz nem, csak az arany oldalakhoz (yellow pages) biztosítottak ingyenes hozzáférést. A rendkívüli hasznossága miatt sokat tanulmányozott Minitel esete az interaktivitás egyik legérdekesebb példája volt az internet megjelenése el ő tt.  A Minitel sikere Franciaországban akkora volt, hogy elterjedése nyomán több hasonló európai kezdeményezés is megindult. 1992-ben Írországban például a  Telecom Éireann próbált meg bevezetni egy, a Minitelhez hasonló szolgáltatást, amely azonban soha nem ért el olyan penetrációs szintet, mint francia el ő dje. Hasonló kísérletekre Olaszországban is sor került. A Videotel nev  ű  projekt 1981-ben indult el, a rendszer azonban üzletileg sikertelennek bizonyult. A szolgáltatás ára túlságosan magas volt, a felhasználók pedig nem használták ki és értették meg rendesen az új eszközben rejl ő  lehet ő ségeket. felhasználó egy konkrét oldalt kér le, a dekóder egyszer ű en megvárja, amíg az oldal elküldhet ő  lesz, majd kiválasztja azt megjelenítésre. Annak érdekében, hogy az id ő beli csúszás elfogadható mérték  ű  maradjon, a szolgáltatás általában összesen csak néhány száz framet továbbít. A várakozási id ő  azonban még ilyen korlátozott érték esetében is elérheti a 30 másodpercet.   5
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x